Négy beszélgetés 

1.

Szereplők: Horváth Balázs belügyminiszter – Szabó Győző országos rendőrfőkapitány

Sz. Gy.: Halló. Szabó Győző… Itt vagyok a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

H. B.: Éppen titeket kerestünk. Te, Győző, a következő a helyzet.

Bizonyára emlékszik a kedves olvasó a viccbéli Kohn rendőrségi kihallgatására:

– Ismeri a Weisst?

– Nem én!

– És a Grünt?

– Ajvé, akkor inkább a Weisst.

Grün auf Weiss

Az elmúlt hetek számos fejleménye, a médiatörvény-tervezet benyújtásának kimondott és az új elnökök jelölésének hallgatólagos ígérete, Babiczky Klára leváltása és a sztrájkbizottságoknak tett kompromisszumos ajánlatok (sejthetően, illetve sejtetve) az alelnökök és a miniszterelnök közötti konzultációk nyomán, a Parabolát elítélő miniszterelnöki vélemény kiszivárog

1991 tavaszán kezdte meg tevékenységét a HÁZAT HAZÁT ALAPÍTVÁNY, melynek célja, hogy a rászorultakat önköltségi áron lakáshoz juttassa. A nemes kezdeményezés mögött az amerikai székhelyű Habitat for Humanity International áll.

Amerikából…

A Habitat-mozgalom 18 éve a georgiai Americusból indult útjára. Az ökumenikus lakásépítési akciók eredményeképp több mint 20 ezer házat hoztak tető alá a világ 35 országában.

Beszélő: Január első napjaiban kisebbfajta vihart kavart Orbán Viktor „gondolatkísérlete”, a Fidesz–SZDSZ–MDF–KDNP nagykoalíciójának ötlete. Az MDF vezető politikusai ellentmondóan nyilatkoztak. Lezsák Sándor azt mondta, hogy az MDF sem a szocialista, sem a liberális ellenzékkel nem lép koalícióra. Herényi Károly szóvivő – azaz a hivatalos álláspont – szerint a Fidesz szóba jöhet partnerként.

A lakóhely szabad megválasztásának joga

Ha a Nyájas Olvasó – biztos van ilyen – a fenti sorok olvastán kezdi nem érteni, hogy miről van itt szó, igazat adok neki. Hogyhogy el kell költöznie? Hát a Magyar Köztársaság nem az emberi jogok betartására vállalt nemzetközi kötelezettséget? Nem jogállam netán, ahol a sorkatonákon és szabadságuktól bírói ítélettel megfosztottakon kívül mindenki szabadon választhatja meg a lakóhelyét?

A dolgok jelen állása szerint, ha 1996. május 11-én nem esik túl nagy hó, akkor zavar nélkül elkezdődhet a Kommunikáció egy jobb világért mottójú budapesti, B kategóriás szak-világkiállítás. Ha mégis havazna, támadna némi zavar a kommunikáció menetéhen: a vidékről vonattal igyekvők nem érkeznének meg a megnyitóra. A jelen állás szerint beragadnak a váltók, hiába sürgölődnek körülöttük a vasutasok ágseprővel, fémkampóval és más instrumentumokkal. De hát májusban ritkán havazik. Meg aztán addigra, hiszen két év nagy idő, a vasút is megszűnhet, mert talán ágseprőre se lesz pénz.

A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) júliusban Sóvágó László módosító indítványa nyomán nyerte el végső formáját. Az MDF-frakció, illetve a belügyi tárca megváltozott álláspontját tükröző törvényszöveg minden korábbi koncepciónál radikálisabban kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy eladják a lakásokat és a helyiségeket. A jogszabály gyakorlatilag nem hagy számukra mérlegelési lehetőséget. (Beszélő, 1993. július 17.)

Meglékelt törvény

A privatizációs törvénnyé szabott lakástörvény azonban elfogadása után fél évvel léket kapott.

Teller kikosarazva

Teller Ede, az Amerikában élő magyar származású atomfizikus, a francia atomerőmű-építők lobbystájaként járt a közelmúltban Magyarországon. Hozott egy igen kedvező ajánlatot, amelyet azonban a kormányzat elutasított. A franciák Pakson a meglévő reaktorok mellett még két, egyenként ezer megawattos erőműblokkot építettek volna 2000-ig, állva minden költséget. Az ár az lett volna, hogy míg az egyik nukleáris erőmű magyar szükségletre termel, a másik teljesítményét exportálják a franciák.

A tényfeltáró bizottság (TB) által megjelentetett kötet két egymástól teljesen független részből áll: a sortüzek ismertetéséből (24 oldalon) és az ehhez alig kapcsolódó dokumentumokból (173 oldalon). Miért nem a sörtüzekről szóló eredeti források kerültek bele a kiadványba, amelyekkel a könyv első részében ismertetik meg az olvasót? Valószínűleg azért, mert a felkutatott bizonyítékok túlságosan hiányosak és ellentmondóak.

„Ismét meg kell indulnom”

mondta Pozsgay Imre Pintér Dezsőnek a november 20-i MH-extrában. „A közvéleményben van egy nagyon jelentős réteg, amely kezdeményezésre vár. Arra, hogy nagyobb lépésekkel folytassam utamat… Nyugodtan megtehetném, hogy időnként magam is elvonulok az engem ábrázoló régi kép előtt, s csak az emlékeimre fordítok figyelmet… Felemás módon nem akarom lezárni politikai pályámat: résztvevője lehettem a rendszerváltoztatás kezdeményezésének, de nem az jött ki belőle, amit a társadalom szeretett volna, és amit magam is kívántam tőle.