Alkalmazott tudomány


Boross Péter minisztersége kezdetén megtiltotta a rendőröknek, hogy politikai rendezvényekre járjanak.

Beszélő: Elkerülhetetlen volt a rádió megszűnése?

Ez részben pénzkérdés volt. Amikor Amerikában a NASA-tól, az amerikai hadiipar különböző ágaiból, a diplomáciai szolgálatból, az állami hivatalokból ezreket bocsátottak el egyetlen tollvonással, akkor világos volt, hogy ezt a Szabad Európa Rádió mint költségvetési intézmény szintén nem fogja megúszni. Másrészt, noha állandóan hangsúlyozzák, hogy költségvetési döntésről volt szó, természetesen van benne politikum is.

Az értekezleten ezzel a kicsit suta allegóriával kívánta szemléltetni Békesi László az ő és elnöke pártbéli helyzetét és viszonyát. Az utóbbi hetekben úgy tűnhetett, a lámpás lángja könnyen belekaphat a zászlóba, vagy a lobogó takarhatja el a fényt. Ám ismerve az MSZP négy évét, nincs mit csodálnunk a kiegyezésen.

Kibekkelő

Horn Gyula pártelnök a legfegyelmezettebb parlamenti pártot formálta ki, amely nemcsak kiheverte frontembereinek elvesztését (Németh Miklós, Pozsgay Imre), de tőkét kovácsolt belőle, a profiltisztítást.

Beszélő: A liberalizmus erősen kötődik az európai kultúrához és hagyományokhoz. Milyen esélyt lát arra, hogy sikeres és vonzó alternatívává váljon Afrikában is?

Úgy vélem, erre egyre jobbak az esélyeink. Való igaz, hogy még néhány évvel ezelőtt is a liberalizmus gyanús dolognak számított, a Nyugat-imádat, a gyarmatosítás, a kapitalizmus, az imperializmus igencsak rossz csengésű fogalmaival hozták összefüggésbe. Mára ez megváltozott. Az alapvető kihívás szerte a kontinensen a demokratikus államrend megteremtése.

Az antidemokrata keresztesek ezredik következetes lépése után sem vagyunk felkészülve arra, hogy következetesek.

A múlt század hetvenes éveiben Disraeli miniszterelnök arra a veszélyre hívta fel egyik beszédében a figyelmet, amely az angol alsóházban uralkodó hang színvonalának további süllyedésével járhat. „Ha egyszer megszűnnek gentlemaneket küldeni a parlamentbe, akkor ez a birodalom veszve lesz” – összegezte véleményét. Voltak, akik az „alsóház jellemének rosszabbra fordulását” a választói törvény 1832-ben történt kiterjesztésével magyarázták.

Az Antall-kormány legnagyobb vállalkozása ezen a területen az úgynevezett egyházi ingatlantörvény megalkotása volt. Az eredmény visszás: minél több ingatlant kapnak vissza az egyházak, annál nagyobb függésbe kerülnek az állami költségvetéstől, hiszen nem rendelkeznek a fenntartáshoz szükséges önálló jövedelemforrással. (A törvény egyéb visszásságait ebben a pénzügyi vonatkozású írásban szándékosan nem említem.)

Előrelépés történt azonban az egyházak köztevékenységének területén.

A változások kezdete óta eltelt négy évben nemcsak láncainkat, de illúzióinkat is elveszítettük. Képzelőerőnket meghaladja mindaz, ami előttünk zajlik: az átmenet magyarázatára kínálkozó képletek rendre csődöt mondanak. Csak kapkodjuk a fejünket: az egykori kommunista országok politikai átalakulásában tapasztalható eltérések olykor jóval lényegesebbnek tűnnek, mint a hasonlóságok. Három fejlődési fázis azonban közösnek látszik.

Az első fázisban a kommunizmus romjai alá temetett civil társadalom támad fel és lázad fel az állam ellen.

A sztrájk Kőbányán elsősorban a dolgozók bérkövetelései miatt robbant ki. Igaz, katasztrofálisak a munkafeltételek is, ami a mindig is elhanyagolt textiliparban nem szokatlan: hiányoznak sokszor az alapvető tisztálkodószerek, a cipőn kívül nincs munkaruha-ellátás, nincs ebédhozzájárulás, az üzembe néhol még az eső is beesik. Nincs építési kölcsön sem, és – törvény ide vagy oda – nem tarthatnak munkaközi szünetet a három műszakos munkarendben dolgozó asszonyok. Mindezért átlagosan bruttó 22 000 forint bért fizetnek.

„It is our turn! „Rajtunk a sor!” – hirdette a fentiek jegyében a Liberális Internacionálé budapesti Világkonferenciájának jelmondata. Öntudatos liberális ezt persze nem is gondolhatja másképp, de a kérdőjel mégsem indokolatlan. 1989 Kelet-Európában a liberális eszmék nagy győzelme is volt. Ma viszont a liberalizmus visszaszorulóban van.