Az egészségügyi reform és a kormánykoalíció bukása, valamint a sokáig állékony alkotmányos rendszer megrendülése indokolttá teszi, hogy megvonjuk a szabadelvű társadalompolitika két évtizedének mérlegét. Kiinduló állításunk az, hogy a liberális politika két év­tizede akkor is rajta hagyta nyomát a magyar társadalmon, ha az SZDSZ kibukik a parlamentből. A párt szabadelvű társadalompolitikájának egy része meggyökeresedett, és valószínűleg túléli a szabadelvű alkot­mányos rendszert.

Az alábbi tanulmányban a KSH és a 2003-ban végzett országos cigányvizsgálat¹ adatai alapján röviden áttekintem a cigány nők gyermekvállalási magatartásának néhány sajátosságát. Elemzésemben arra próbálok választ találni, hogy miképpen alkalmazkodtak az utóbbi évtizedben az iskolai és munkaerő-piaci lehetőségekhez a cigány nők gyermekvállalási szokásai. Az utóbbi évekre vonatkozó eredmények egyúttal megmutathatják azt is, hogy milyen eséllyel integrálódhatnak később a munkaerőpiacra a jelenleg szülőképes korba érkező roma asszonyok.

Az oktatási expanzió eredményeképpen a 90-es években határozottan megnőtt a tanulók részvétele a középfokú oktatásban. A fokozatosan javuló továbbtanulási arányok elsősorban a közoktatási rendszert érintő demográfiai hullámvölgynek és a gyereklétszámtól függő oktatásfinanszírozásnak (fejkvóta) köszönhetők, ami kifejezetten érdekeltté tette az iskolákat abban, hogy növeljék a tanulók létszámát, és ha csak lehet, ne engedjék kimaradni tanítványaikat.

Tavaly az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke azt nyilatkozta, hogy személyesen szeretné elmagyarázni Orbán Viktornak, téves a kormányfő által közölt 7,2 milliárd forintos adat, a kormány valójában kevesebbet költ romákra. A miniszterelnök válaszra sem méltatta Farkas Flóriánt.