Skip to main content

„A peresztrojka újabb véres szakaszához érkezett”

Vissza a főcikkhez →


Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov a múlt héten elnöki rendeletben utasította a köztársaságokat, hogy haladéktalanul szereljék le és oszlassák fel a helyi önálló fegyveres alakulatokat. A rendelet óriási vihart kavart, az egyes, a szuverenitásra különösképp igényt tartó köztársaságok teljes joggal fejezik ki felháborodásukat a központi hatalom eme agresszív lépése miatt. Különösen az ad okot aggodalomra, hogy a rendelethez provokatív sajtókampány is kapcsolódik: a Pravda hamis információkra hivatkozva, éles hangú cikkében azzal vádolja a lett biztonsági szerveket, hogy az elnöki rendelet ellenére továbbra is önálló fegyveres alakulatokat tartanak fenn. A lettek tiltakozásának és cáfolatának azonban csak az Express-Chronika nevű független hírügynökség hetilapja adott helyet. Nyugtalanító eseményekről számolt be Jerevánból érkezett munkatársunk is.

„Július 28-áról 29-ére virradó éjszaka újabb harmincegy ezres szovjet csapattest ért földet Jereván katonai repülőterén. Az örmények úgy vélik, hogy az elnöki rendeletet követően egyre inkább fokozódik az örményellenes propaganda. Az örmény parlament bejelentette, hogy a köztársaság területén nem léptetik érvénybe Gorbacsov rendeletét, ugyanakkor figyelmeztették az elnököt, hogy a központi hadsereg a parlament engedélye nélkül nem folytathat fegyveres akciókat. Az örmények nem hajlandók lemondani saját fegyveres csapataikról, hiszen ezek képezik a leendő nemzeti hadsereg csíráit, úgy vélik, csak ezek az alakulatok védhetik meg a határ menti örmény lakosságot. Az Örmény Össznemzeti Mozgalom aktivistái orosz ellenzékiekkel karöltve tüntetéssorozatokat szerveznek az újabb fegyveres provokációk elítélésére. Bizonyosak lehetünk abban, hogy esetleges támadás esetén ezek a fegyveres csoportok ellenállást fognak tanúsítani. Közben a fenyegető csapatmozgások tovább folytatódnak. Félő, hogy a peresztrojka újabb véres szakaszához érkezett…”




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon