Ferencz Zsuzsanna

Vissza a főcikkhez →

A Romániai Belügyminisztériumnak három fő részlege volt: az Állambiztonság (vagyis a Szeku), a Dezinformáció Szolgálat és a Különleges Osztály. Ez utóbbi a KB épületében működött, Elena Ceausescu közvetlen irányításával, a nómenklatúra magánéletét, szerelmi viszonyait követte nyomon, egyebek közt hálószobákban felszerelt kamerákkal.

A három részleg közül a Securitate volt a legfontosabb, ebben több apró részleg mellett hat igazgatóság működött: a Politikai Rendőrség, a Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság, a Kémelhárítási Igazgatóság, a Katonai Kémelhárítás, az Ötödik Igazgatóság (vagyis Ceausescu gárdája, amelynek nem 70 000 tagja volt, mint azt egyes külföldi források állítják, hanem 500), valamint a Különleges Bűnügyi Nyomozások Részlege (itt működött Ion Rus, a Bukaresti Törvényszék jelenlegi elnöke).

1970-ig létezett a Nyomozói Részleg is, annak ellenére, hogy minden egyéb részlegen belül is folyt a nyomozás, megfigyelés, lehallgatás stb. A külfölddel a Külföldi Hírszerzői Igazgatóság (amelyet Ion Pacepa szökése után Igazgatóság helyett Központnak neveztek), valamint a hadseregben működő Külföldi Katonai Hírszerzői Igazgatóság foglalkozott.

A romániai magyarokat, illetve a külföldön élő románokat és romániai magyarokat a Politikai Rendőrség követte nyomon. Ehhez a részleghez tartozott a Milícia mellett működő Felügyelőség, amelynek ma a legnagyobb a súlya: ez a 0215-ös Alakulat.

A Romániai Hírszerző Szolgálat elődje számos osztályát átvette, sok esetben mindössze a cégért festve át. A Politikai Rendőrségnek például most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság, a Kémelhárítási Igazgatóság is. Ceausescu hírhedt gárdáját a Securitatesok iránt mindig is bizalmatlan Iliescu katonákkal egészítette ki (most nem ötszázan, hanem legalább ezerötszázan dolgoznak benne): az SRI-től független Elnökségi Testőrszolgálat most az Elnökséget, a Parlamentet, sőt néhány pártszékházat is őriz, a legutóbbi hírek szerint azonban e funkciói különválnak.

A Belügyminisztérium felügyelete alatt számos „cég” alakult újjá: a ’70-ben megszüntetett Nyomozói Részlegből szervezett rendkívül kemény 0215-ös Alakulat; valamint a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály (minden hasonló részlegnél kompromittáltabb alakulat, mivel az SRI főnöke, Virgil Magureanu ezzel végezteti el a piszkos munkát), valamint a Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Osztály. A legújabb értesülések szerint a belügyben megalakult egy országos viszonylatban sokadik Kémelhárítási Igazgatóság is.

A hadseregnek három titkosszolgálata működik: a Katonai Információs Igazgatóság, a Katonai Kémelhárító Igazgatóság, valamint a tulajdonképpen önálló Külföldi Hírszerző Szolgálat.

Az Igazságügyi Minisztérium sem maradt titkosszolgálat nélkül: ennek neve Fegyházi Hírszerzői Szolgálat.

Minden minisztériumtól és a többi szolgálattól függetlenül dolgozik a Különleges Távközlési Szolgálat, amely az összes szolgálattól megrendeléseket kap telefonlehallgatásra, levélfelbontásra stb.

Az operatív tisztek száma jelenleg már jóval nagyobb harmincezernél. Magyarok legfeljebb elenyésző számban szolgálnak a különböző hírszerzői egységekben: nem is illenének bele abba a képbe, amelyet a hírszerzők a jó, megbízható román emberről alkottak: nagyon hallgat, és nagyon fél. Nincsen külföldi rokona, sem más származású felesége, és nem tart fent kapcsolatot külföldiekkel, nem ismer idegen nyelvet. Ortodox vallású. Tiszta román, semmiféle idegen vér nem csörgedezik az ereiben. Lehetőleg Popescu Ionnak hívják.

Az elbocsátott szekusok nem maradtak munka nélkül: Romániában 166 detektíviroda működik, amelynek nagy része nyilván az SRI számára dolgozik. Magánszemélyek nemigen veszik igénybe ezeket az irodákat mivel hihetetlenül drágák. Több pártnak saját hírszerzőszolgálata létezik: a Román Nemzeti Egység Pártnak – Funar pártjának – (a szolgálatot Pavel Corut volt szekus alezredes vezeti); a Szocialista Munkapártnak, itt a szolgálatot Gheorghe Pele irányítja; valamint a Nagy-Románia Pártnak, valószínűleg Marcu Tudor alezredes irányításával.

A kismillió román hírszerző szolgálat működésében elkerülhetetlenül sok a párhuzamosság. Ezek a szolgálatok tehát vetélytársak lettek, mivel bizonyítaniuk kell. Egyre élesebbé válik a hírszerzők és a katonaság közötti ellentét, amely persze régi keletű, de a hadsereg egyre inkább Hamupipőkévé válik a SRI és a belügyi hírszerző szolgálatok mellett. Ilyen esetben az is megtörténhet, hogy a hadsereg egyik tisztje kipakol újságíróknak, sőt az is, hogy felső utasításra teszi ezt.

(Bukarest)

• Külföld