Skip to main content

Beszélő hetilap, 29. szám, Évfolyam 7, Szám 30

(Dr. Fried Ervin): Kedves Beszélő!

Fencsik Flóra: Szerelmescikk

lt [Solt Ottilia]: Ócseny veritas…

F. Havas Gábor - Solt Ottilia: Memorett

A Déri Miksa utca 10. titkos története

Orosz István: A szakítás

Mink András: Ludas Józsi tündöklése

Zádori Zsolt: Keleti arcvonal-módosítás Szent Iván éjén

Bőrfejű attak Debrecenben

Révész Sándor: Hanghullámsír

(SVKI) [Tálas Péter] - (TP) [Tálas Péter] - Vajda György: „Bajuszomat egy elnökségért” / Párizs érvei / A szlovák modell

Molnár Imre: A háború csak jövőre ér véget

Budapesti beszélgetés Zlatko Lagundzijával, Bosznia-Hercegovina volt miniszterelnök-helyettesével, a Boszniai Szociáldemokrata Párt alelnökével

: Zlatko Lagundzija

Bányai Péter: Soha ne sörözz ismeretlenekkel!

Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései

Jevgenyij Popov: A körgyűrűn körbe-körbe

Eörsi János: Galuska és vasút

Közlekedéspolitikai koncepció

Kőszeg Ferenc: Befejezetlen szimfónia

Neményi László: Egy rossz ötlet

Szőcs Géza: Rom. magy. tamil

Balla D. Károly: Vízum, vízud, vízuja

Bódis Gábor: A vízumbarakk

Görbicz Tamás: Az egyházak megújulásáról…

Lackó Miklós: Lehet-e rend Kelet-Közép-Európában?

Sipos Péter: A konspiráció mítosza

Titkos szervezkedések Magyarországon 1919–1944

Kálmán C. György: Friss ízek

Zufar Garejev: Segítség, pornográfia!

Parti Nagy Lajos: Szóvég

Csáki Judit: Maciper

Kisbali László: A gondolkodás diétája

Tamás Gáspár Miklós: Előfizetési fölhívás

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon