A Csallóköz szívének nevezett Dunaszerdahelynek Öllös Árpád személyében szabad demokrata polgármestere lett. A Független Magyar Kezdeményezés színeiben induló 58 éves politikus csaknem háromszor annyi szavazatot szerzett, mint legerősebb ellenfele, így az elkövetkező négy évben ő irányítja majd a Komárom mellett a legjelentősebbnek mondott dél-szlovákiai várost.
Öllös Árpád, aki eredeti foglalkozását tekintve gimnáziumi tanár és mellesleg hat nyelven beszél, nem egészen újonc e poszton. Az egy évvel ezelőtti forradalmi változások következetes híveként ez év februárjában került a megújuló önkormányzat élére. A jelenlegi választások megerősítették a polgármester irányvonalának helyességét. A Független Magyar Kezdeményezés oszlopos tagjának számító városatya így tovább folytathatja már megkezdett munkáját, melynek fontos eleme a külföldi tőke minél előnyösebb bevonása a város gazdasági életébe. A szabad demokrata polgármester győzelme Dunaszerdahelyen rendkívül fontos eredmény az FKM alig egyéves rövid történetében.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét