Vissza a főcikkhez →

Január 13. – a szovjet csapatok bevonulnak Azerbajdzsánba és Hegyi Karabahba az örmény–azeri fegyveres konfliktusok leverésére;

Január 15. – rendkívüli állapotot léptetnek életbe Azerbajdzsán határ menti övezeteiben, az azeri Legfelsőbb Tanácsba pedig bekerül az egyik legkeményebb csekista, legkonzervatívabb PB-tag, Gejdar Alijev;

Január 20-ra virradó éjszaka – bevonulás Bakuba, több mint 200 halott a békés lakosság ellen irányuló támadás következtében;

Február 11–12. – rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezetnek be Dusanbéban (Tádzsikisztán) az örményellenes és kormányellenes megmozdulások megfékezésére;

Február 28–március 2. – az örmény lakosságot katonai erőszakkal telepítik ki Azerbajdzsán Getasini körzetéből;

Március 21. – Gorbacsov mint „újdonsült” elnök ad ki rendeletet arról, hogy „minden eszközzel kész megvédeni a Szovjetunió szuverenitását Litvánia területén”, miután Litvánia továbbra sem vonja vissza március 11-én elfogadott függetlenségi nyilatkozatát;

Március 23. – szovjet deszantegységek és tankok vonulnak be Litvániába;

Március 27. – szovjet deszantosok megtámadnak egy vilniusi kórházat, és elhurcolják az ott rejtőző katonai szolgálatmegtagadókat;

Április 8–9. – az egész országban gyászünnepségek zajlanak a tbiliszi vérengzés évfordulóján, fokozott katonai készenlét;

Április 18. – kezdetét veszi a Litvánia elleni gazdasági blokád, a kulcsfontosságú szövetségi ipari és katonai objektumok területén fokozott katonai ellenőrzést hajtanak végre;

Május 27. – összecsapások Jerevánban örmény önkéntesek és szovjet katonai alakulatok között; 24 örmény gerillaharcos esik áldozatul;

Június 4. – kirgiz és üzbég lakosok halálos áldozatokat is követelő összetűzése Os város térségében, rendkívüli állapotot rendelnek el, belügyi csapatok gyakorolnak fokozott ellenőrzést; július 14–29. között a konfliktusok kiújulnak;

Július 25. – Gorbacsov elrendeli a szovjet törvényekkel ellentétes önkéntes fegyveres alakulatok feloszlatását, az engedély nélkül viselt fegyverek elkobzását;

Augusztus 27. – katonai irányítás alá vonják Hegyi Karabahot és a környező, örmények lakta térséget, a helyi közigazgatási szerveket feloszlatják;

Augusztus 29. – a közvetlen moszkvai befolyás alatt álló örmény parlament feloszlatja az Örmény Nemzeti Hadsereget, és rendkívüli állapotot vezet be az örmény köztársaságban a szaporodó terrorakciók miatt;

Szeptember 5. – országos tüntetéssorozat az 1918-as vörös terror kezdetének évfordulóján, fokozott belügyi készültség;

Október 2–17. – a kormány lemondását és Ukrajna függetlenségét követelő ukrán diákok éhségsztrájkja Kijevben, majd Ukrajna-szerte, fokozott belügyi, majd katonai készültség, nyílt megtorló intézkedések vidéki városokban, hajtóvadászat szolgálatmegtagadó fiatalok ellen;

Október 25–26. – a moldáviai milicisták és önkéntesek blokád alá veszik a féllegális parlamentet választó gagaúz területet, Moszkva azonnal rohamcsapatokat küld Gagaúzia védelmére;

Október 30. – terrorakciók, házkutatások, letartóztatások neves ellenzéki személyeknél országszerte a politikai foglyok napja alkalmából;

November 17. – letartóztatják Sztyepan Hmarát és öt társát a november 7-i zavargások és Gorbacsov elleni merénylet megszervezésének vádjával;

November 29–30. – azeri belügyi rohamcsapatok és moszkvai belügyi alakulatok örménylakta falvakat támadnak Hegyi Karabah térségében;

December 14. – rendkívüli állapotot vezetnek be a grúziai dél-oszét területen, a rend fenntartására szovjet katonai alakulatokat és belügyi csapatokat hívtak be, ami nagy vitát vált ki a grúz Legfelsőbb Tanács és a Népfront stb. között, a zavargások azóta is tartanak;

December 21. – Rigában összehívják a Baltikumban állomásozó szovjet haderők parancsnokait. „Miért kellene elismernünk azoknak a kormányoknak az alkotmányellenes törvényeit, akik bennünket megszállóknak tartanak, s szeretnének kizárni a játékból?” – nyilatkozzák a konferencia résztvevői, akik a sorkötelezetekkel szemben akarnak rendkívüli állapotot hirdetni.

• Külföld