A Beszélő 1991. február 23-i számában (Hibernált vádirat) hírt adtunk Szűcs János 54 éves mérnök rendőrségi afférjáról. Emlékeztetőül: Szűcs szerint a pártállami rendőrök (1989. március 1-jén) egy presszóbeli igazoltatás során belekötöttek a koronacímeres jelvénye miatt, majd némi szóváltást követően megbilincselték, előállították és megverték.
Két törvény is rendelkezik (az 1989. évi XXXVI. tv. és az 1990. évi XXVI. tv.) a sztálinista államhatalom által bűnös módon elítéltek rehabilitációjáról, és mégsem elég ahhoz, hogy egy 1957-ben tiltott határátlépésért 2 év börtönre és 1963-ban rémhírterjesztésért 1 év börtönre elítéltről a bűn mocskát lemossa.
Az egyik bíróság az ítéleteket a törvény szerint semmisnek tekinti, a másik bíróság szerint a rémhírterjesztésre a semmisség nem terjed ki, és az utóbbi ítélet a törvényben megszabott 1963.
Napjainkban az állami szektor átalakulóban, leépülőben van, mindennaposak az átszervezések, létszámcsökkentések miatti munkaviszony-megszüntetések.
Az elmúlt egy, másfél év politikai változásai, azok hatása „a végeken” kevésbé érezhető.
A rendőr – a BM-dolgozó – lakásépítés, illetve -vásárlás esetén munkáltatói kölcsönt kaphat. A kölcsön a kölcsönalap legfeljebb 35%-a, de 55%-a is lehet, ha két együtt költöző BM-dolgozó – férj–feleség – együttesen kéri a kölcsönt. Ha a nagypapa–nagymama is rendőr, és együtt kívánnak lakást vásárolni – a kölcsön a 70%-ot is elérheti.
A munkáltatói kölcsön kamatmentes. A pénzintézet által felszámított kezelési költséget a BM átvállalja.
Fiatal házas vagy nagycsaládos BM-dolgozó 700000 forint kölcsönt is kaphat.
A kölcsön visszafizetését a folyósítást követő 6.
A szocialista rendőr nagyon érzékeny lelkületű (volt). Gyakran elég (volt) egy megjegyzés, esetleg egy grimasz, olykor egy pillantás, máris csattan(t) a gumibot, kattan(t) a bilincs.
A feljelentő főnöke
avagy Széchenyi István esete egy kft. rendészeti és műszaki vezetőjével
A Legnagyobb Magyar névrokona nyugalmazott MÁV-felügyelő. A felügyelői címét a közelmúltban kapta vissza Csárádi János vezérigazgatótól, aki a mai MÁV nevében követte meg a volt mozdonyvezetőt az egykori MÁV-tól elszenvedett sérelmeiért.
1957 nevezetes május elsejéjén Széchenyi István fűtője piros zászlót és vörös csillagot akart a vasparipa orrára tűzni.
A Beszélő 1990. szeptember 22-i számában megróttuk dr. Eke Ágnes gyöngyösi bírónőt és Heves megyei bírótársait, mert politikai indítékból, törvénysértő módon elmegyógyintézetbe zárattak egy röpcédulázó tanárembert, 1976-ban.
Úgy gondoltuk, ma már más megítélés alá esik a 15 évvel ezelőtti esemény. Tévedtünk.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a közelmúltban hozott határozatával megerősítette a gyöngyösi (és Heves megyei) bírói döntést.
Pelléné dr. Eke Ágnes gyöngyösi bírónő szerint az izgatás olyan bűncselekmény, melynek elkövetője az emberek életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
A bírónő ezzel a véleményével nem áll egyedül. Dr. Kamarás, dr. Katona és dr. Juhász egri megyei bíró urak álláspontja is az, hogy a népköztársaságot, az MSZMP-t, a szocialista társadalmat bíráló tartalmú röpcédulával testi sértést, életveszélyt, árvizet lehet okozni, kútmérgezést, gyújtogatást lehet elkövetni.
A Havanna lakótelepi lakásomban hajnali négykor arra ébredtem, hogy egy részeg garázda az alattam lévő lakótól a megszökött feleségét követeli vissza. Obszcén ordibálás és ajtódörömbölés után követelésének azzal adott nyomatékot, hogy egy fél téglát belevágott a tolvaj lakótárs ablakába. Ekkor felöltöztem, és a ház előtti (éppen működő) telefonfülkéből felhívtam a 07-et.
A XII. és I. kerületi IKV felmondta Mayer József lakásbérleti jogviszonyát, mert a bérlő évek óta nem fizeti központi fűtéses lakásának fűtési díját. Mivel ezt a tényt maga a bérlő is elismerte – állapítja meg a Budai Központi Kerületi Bíróság – az IKV felmondása jogszerű, az ítélet a bérlőt a lakás kiürítésére és elhagyására kötelezte.
Az a körülmény, hogy a lakásban nincs fűtés, Mayer József bérlőn kívül senkit sem érdekelt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét