Skip to main content

Belföld

Sánta Gábor: Sokan vagyunk és semmink sincs

Beszélgetés Osztojkán Bélával I.


„A cigány közéleti személyiség az alkotmányos jogrend, az egyetemes emberi jogok alapelvein és a kisebbségeket védő jogok alapelvein alapuló tevékenységnek tartozik felelősséggel, amelynek nevében tevékenységét kifejti, jelen esetben a cigányságnak.”
(A Roma Parlament dokumentumából)


Beszélő: Hogyan érzi a rendszerváltást ön mint magyar cigány, költő és nem utolsósorban mint roma politikus?

O. B.: A rendszerváltás után itt minden lehetséges. Még az is, hogy a cigányság is érezze a váltást, azonban erre konkrét jeleket nem látok.




Újdonság a munkavállalóknak


Jó, ha tudják a Magyarországra készülő határainkon túli magyarok vagy a legális munkalehetőség után kutakodó már itt lévők, hogy rövidesen új szabályozás váltja fel a ma még hatályos 9/1989. sz. ÁMBH rendelkezést. Megszigorodik a munkavállalás és itt-tartózkodás. A Munkaügyi Minisztérium rendelete készen van, csak a Külügyminisztériummal való egyeztetés folyik még. Munkavállalási engedélyt már ma sem könnyű szerezni. Elvben még azon ország állampolgárainak is vízum kell hozzá, mely országokkal egyébként vízummentesítési megállapodásunk van.

Upor Péter: Mi a Ligát támogatjuk!


Beszélő: Murry úr, arra kérem, mutassa be néhány szóban az AFL–CIO-t.

Jim Murry: Az AFL–CIO kb. 14 millió amerikai munkást képviselő szakszervezeti szövetség. Tagjaink között egyaránt megtalálhatóak a helyi kis szervezetek, városi és állami szintű szövetségek és nagy országos szakszervezetek. A munkásmozgalom az Egyesült Államokban több mint 100 évre tekinthet vissza, azonban az AFL–CIO az 50-es évek közepén vált igazán erőssé, amikor az ipari, elsősorban építőipari szakszervezetek csatlakoztak hozzánk.


Könczöl Csaba: Nyílt levél Hamburger Mihályhoz

Kedves Miska!


1969-ben kezdődött ismeretségünk, és az irántad érzett több mint két évtizedes baráti rokonszenv alapján érzem följogosítva magam, hogy levélben reflektáljak tagnapi (SZER-beli) rádiójegyzetedre.

A Bokor üzenete


A pápa közelgő látogatása érthetően újra felerősítette a Bokor bázisközösségi mozgalom és a katolikus egyház vezetése között feszülő ellentéteket, hiszen mind a két fél a maga igazának az elismerését várja a Vatikántól. A pártállam idején a hatalommal semmiféle együttműködésre nem hajlandó, erősen ellenzéki és reformszellemiségű Bokor megbánást és megújhodást igényel, és mozgalmának teljes jogú elismerését várja az egyházi vezetéstől. A katolikus klérus viszont szakadársággal és egyházellenes érdekek képviseletével vádolja a Bokort, illetve annak vezéralakját, Bulányi atyát.

Vég Gábor: Szovjet örökség


A Beszélő július 27-i számából (Hányan kívánnak a Magyar Autokrata Fórum tagjai lenni c. cikk) megtudhattuk azt, amit a sajtó – eléggé el nem ítélhető módon – elhallgatott előlünk ama nevezetes június végi napról szóló tudósításaiban.

K. Cs. [Könczöl Csaba]: SZER

– a „szabadabb Magyarország hangja”


Július 25-én, pénteken egy időben adott hírt különböző forrásokra hivatkozva a Népszabadság, a Pesti Hírlap és a (reggeli) Kurír arról, hogy hétfőn, 22-én a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetői a magyar kormány egy megbízottjával – mint később kiderült, Ferencz Csabával – megbeszéléseket folytattak arról, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a SZER mielőbb, akár már napokon belül, Magyarországról sugározhassa adásait, egy egész országban fogható URH-sávon.

Sajtózsemle


NINCS SZÜKSÉG HABOZÁSRA, hogy elébe merjünk vágni a történelem ítéletének 1978 ama októberi napja örömnap volt, legalábbis a lengyelek számára, mert kardinálistársai e napon ültették a „szláv népek közepéből Péter székébe” Karol Wojtylát. Őnélküle a titkosrendőrség hosszabb ideig zaklatta volna a Szolidaritás szakszervezetet és gdanski hőseit.

„Több a válságövezet, mint ahány miniszter a kormányban”

Beszélgetés dr. Egeli Zsolttal, az SZDSZ képviselőjelöltjével
A szerencsi erőpróba


Beszélő: Hogyan határoztad el, hogy politikai szerepet vállalsz?

– Középiskolás korom óta mindig volt bennem közéleti érdeklődés. Odáig mindig eljutottam, hogy a társaim megválasztottak. Ennél tovább azonban soha nem: a küldöttek küldöttének valahogy már nem választottak meg.

Beszélő: A KISZ-es múlttal manapság aligha dicsekszik képviselőjelölt. Inkább az a szokásos, hogy hivatásos vallásüldözők a mély vallásosságukra emlékeznek.

– Azok között a keretek között próbáltam tenni valamit, amelyek a rendelkezésre álltak.






Krokovay Zsolt: Az ügyész a mi barátunk


A szólásszabadság mindenekelőtt azt jelenti, hogy a hatóság nincs felhatalmazva arra, hogy a kifejezést mondanivalója, eszméi, témája vagy tartalma alapján korlátozza.

A régi világban az ember nem állított gyerekei elé ügyészeket példaképnek. Szeretni egy ügyészt olyasmi volt, mint rendőrt vagy hóhért cirógatni, s ellenzéki körökben aligha gondolhatta valaki, hogy ezek nagyszerű foglalkozások. Most pedig, az új rendszerben, pontosan ezt kell elérnünk. Az ügyészeknek a legtehetségesebb és legtisztességesebb diákok közül kell kikerülniük.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon