Cikkünkben végiggondoljuk a szakszervezetek jelenlegi válságának törvényi szabályozásból fakadó okait. Olyan új törvényalkotási koncepcióra teszünk javaslatot, amely egybehangolja az egyéni munkavállalói és a szakszervezeti jogokat. Ez feltételeket teremt ahhoz, hogy munkavállaló és szakszervezet megtalálja helyét és szerepét a kialakuló piacgazdaságban.
A hét falut egyesítő termelőszövetkezet, amely az egyesítések következtében margóra szorult falvak indulatainak mindig is a céltáblája volt, hiszen mostohagyerekként kezelte a perifériát, és a háztájizáshoz sem biztosította a szükséges feltételeket, most ráadásul súlyos válsággal küzd.
„A Magyar Népköztársaság cigánypolitikai gyakorlata folyamatosan kimerítette a közvetett népirtás fogalmát. A többség kemény érdekei szerint a cigányságot mint etnikai kisebbséget fosztotta meg egyetemes emberi jogaitól. Megfosztották emberi és etnikai értékeitől, az értékek helyére stigmákat, hamis mítoszokat állítottak bűnöző, túltámogatott, érdemtelen, munkakerülő, nevelhetetlen.
B. Z.: Sokan vannak itt. Jó a hangulat, profi tolmácsgépek szólnak románul, angolul, magyarul egy sátorponyva s fenyőfák alatt Kérlek, beszélj egy kicsit a szervezésről.
N. Zs.: A tavalyi tábort a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségével (ISZSZ) együtt szerveztük. Idén megpróbáltuk a szervezők körét is bővíteni.
A Komárom-Esztergom megyei időközi választás eredménytelenségét még lehetett magyarázni azzal, hogy nem volt választási propaganda, a sajtó alig foglalkozott a jelöltekkel, és mintha a pártok is félvállról vették volna az időközi választást. A VII. kerületi eredmény meglepetése – az MSZP jelöltje, a pártállami parlament egykori tagja szerezte meg Demszky Gábor helyét – elfeledtette, milyen alacsony volt a részvételi arány mindkét fordulóban.
Most azonban nincs mentség. Hiszen mindent beleadott valamennyi párt.
A múlt hét szombatján immáron harmadik alkalommal rendezték meg a cigányság szolidaritási napját, a Phralipe független cigány szervezet és a Roma Parlament szervezésében az Almássy téri Szabadidőközpontban.
Az egész napos rendezvénysorozatot Richard Lewis Baltimore, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének színes bőrű tanácsosa vezette be. A kisebbségek többségi társadalomban betöltött szerepének fontosságáról beszélt, és arról, hogy a demokráciának fontos fokmérője, hogy egy társadalom miként bánik és milyen jogokat biztosít kisebbségeinek.
Hiába választották meg teljesen demokratikusnak mondható körülmények között a helyi cigány szervezet megalakításakor annak vezetőit, pillanatok alatt felütötte a fejét a bizalmatlanság velük szemben. Az öttagú vezetőség mint olyan nem is működött egy percig sem. A nagyon agilis titkár egyedül próbálta állni a sarat, de amikor elkezdett a Phralipe pesti központjába gyűlésekre járni, azonnal legendák keltek szárnyra, hogy ő ott hatalmas dohányt markol fel, amit a közösség boldogítása helyett a maga hasznára fordít.
A bolognai Il Regno folyóirat ez évi június 15-i szám 347. oldalán olvashatjuk az alábbiakat, amit ápr. 27-én Egerben nyilatkozott.
„Strazzari (a szerkesztő): Térjünk át a kényes kérdésre, amely aggasztja a magyar hierarchiát: a Bulányi-ügyre. Megváltozott-e a püspökök magatartása a bulányista közösséggel szemben?
Seregély: Nem, mert Bulányi atyának rendeznie kell számláját a Hittani Kongregációval. Nincs más út: harmóniába kell kerülnie a Szentszékkel.
Az egységbontó nézetek ellen közösen küzd ezentúl Torgyán József és Zsíros Géza – jelentette az MTI július 31-én.
Fő a pártegység, no meg a jó erkölcs – gondolhatta Zsíros, aki július elején még rágalmazás miatt tett följelentést Torgyán ellen.
Gulyás István miskolci MDF-funkcionárius, a Csendőrsors című fasiszta könyv felelős kiadója ellen az ügyészség megszüntette az eljárást, mert nem volt bizonyítható, hogy olvasta volna az általa kiadott könyvet – közölte a Magyar Nemzet augusztus 1-jén.
Ha felelős kiadó felelőssége ennyivel elintéz
Kelt Budapesten, 1991. augusztus 6-án,
Urunk színeváltozásának ünnepén
Kedves II. János Pál pápa,
testvérünk Jézus Krisztusban!
Már csak napok választanak el minket attól, hogy hazánkba érkezel. Isten Országa építésében történelmi jelentőségűnek szeretnénk remélni látogatásodat.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 6 hét
8 év 31 hét
8 év 35 hét
8 év 35 hét
8 év 36 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét