t. [Solt Ottilia]: Villáminterjúk

Ugrin Emese

Beszélő: Most jobb?

Ugrin Emese: Igen. A kisgazdapártban könnyebb pragmatikusnak lenni, mint a Kereszténydemokrata Néppártban. A KDNP ideológiai irányba ment el, én pedig nem tudok úgy politizálni, hogy nem a valóságból indulok ki. Azért érzem itt jól magam, mert a kisgazdapárt tömege, a tagság az Élet maga. És még valami. Ebben a pártban lehet vitatkozni!

Barcza Imre

Beszélő: Boldogabb vagy-e itt a függetlenek között, mint az SZDSZ-frakcióban voltál?

Barcza Imre: Hogy boldogabb vagyok-e? Föltétlenül.

• Tovább

Csalódni mindenütt lehet…

Beszélő: Átülésed után valamelyik nyilatkozatodban említetted, hogy a bencésekhez jártál gimnáziumba. Miért nem eleve a kereszténydemokratákhoz csatlakoztál?

Horváth Tivadar: Kezdetben nem csatlakoztam semmiféle politikai irányzathoz. Legkorábban a demokratikus ellenzéket ismertem. Ez a csoport megelőzte a lakitelki csoport szerveződését is. Vidéken éltem, ott az ember meglehetősen elszigetelt.

• Tovább

A képviselők frakciók közötti mozgásáról

Tovább Köllő János: Itt a vég – kielégítés! Helyénvaló dolog-e ezek után konkolyt hinteni az össznemzeti egyetértés tiszta búzájába? Ráadásul, ha példás szociális érzékenységről tanúskodó intézkedésről van szó? Csakhogy ami „szociális érzékenységnek” látszik, véleményem szerint nem egyéb vétkesen könnyelmű népszerűséghajhászásnál. Tovább Upor Péter: A soroksári modell II. Ébredező szakszervezetek Az ügyvezető igazgató, dr. Dudás Gyula annak rendje és módja szerint értesítette szándékáról a budapesti Főpolgármesteri Hivatal munkaügyi központját. A vezetőség a formai előírásoknak ily módon eleget téve, úgy érezte, hogy immáron semmi sem akadályozhatja meg őket tervük végrehajtásában. A helyzet azonban addigra a gyárban gyökeresen megváltozott. A dolgozók körében, akiknek a száma az évek során nyolcszázról 350-re apadt, a szakszervezetek jelentősége megnőtt. A vasasszakszervezet pártállami múltját lassan-lassan levetkezve kezdte a munkavállalók tényleges érdekeit képviselni. Tovább Upor: Expozíciók Miért igen, ha nem, s miért nem, ha igen Amikor abbahagytuk a világkiállítás körüli viták követését, ott tartottunk, hogy a főváros májusban másodszor is nemet mondott az Expóra. A kormány némi habozás után, sűrű szemöldökráncolások közepette úgy határozott, hogy a főváros nélkül is megrendezi a kiállítást. A fővárosi nemet meglehetősen élénk sajtóvisszhang követte, és sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy talán mégsem kellene ilyen kategorikusan elutasítani egy ilyen nemzetet erősítő, gazdaságélénkítő tervet. Tovább Bauer Tamás: Hogyan ítéljük meg a frakcióelhagyást? Átülések Jogilag nem támadható: az országgyűlési képviselők mandátuma nem kötött. A frakció a képviselők önkéntes szövetkezése, amelybe a parlamenti ciklus indulásakor lépnek be a képviselők, és joguk van onnan kilépni. A képviselőket jelölő és támogató pártok magától értetődőnek tekintik, hogy a megválasztott képviselő a párt frakciójához csatlakozik, ennek elmulasztását azonban nem szankcionálja a jog. Más a helyzet politikailag. A képviselők túlnyomó többsége pártok jelöltjeként jutott mandátumhoz. E tekintetben négyféle képviselőt indokolt megkülönböztetni. Tovább « első ‹ előző … 111 112 113 114 115 116 117 118 119 … következő › utolsó » Folyamok Folyóirat Hetilap Szamizdat Címlap témák Beszélő-beszélgetés 1956 Demokrácia Filmkritika Szociálpolitika Vajdasági viszonyok Révész Sándor posztok Korábbi témák 1956-os Intézet A kultúra helyzete A sors és a számla Ádám Zoltán posztok Afrika Beszélő a Klubrádióban Biszku Béla Búcsú Borbély Szilárdtól Csak a szél Csak egyetlen forrás Elmúlt nyolc év Én kinek állítanék szobrot? Eörsi Janó És most? Etnikai dimenzió Eutanázia Foglalkoztatáspolitika Gavra Gazdaság-politika Göncz Árpád a Beszélőben Harc Európáért Havas 70 Havas 70 – I. kötet Havas 70 – II. kötet Hét év Holokausztjaink Horn Gyula Horthy újratöltve Ítélet Magyarországon Jacek Kuroń Jobbik Könyvajánló Korunk hősei Kozák Gyula posztok Levéltári zabrálás Liberalizmus a 3K-ban LMPM Menekültügy Nekrológ Oktatáspolitika op-ed Összetorlódott idő Ottilia 70 a FUGA-ban Párizs 11/13 Quaestor-botrány Roma-dosszié Romák és politika Solt Ottilia 70 Szabad-e zsidózni? SZDSZ Szerzők, szerkesztők, bloggerek Szijj Ferenc piszkozatai Természetes fények Történelmi emlékezet Választás 2014 Vegyes vágott Folyóirat rovatok Vers Beszélő-beszélgetés Folyamatos jelen Vendégkönyv Játéktér Roma-dosszié Befejezetlen múlt Búcsú Kultúra Visszabeszélő Összes rovat → Beszélő hírlevél Email: * Belépés Felhasználói név: * Jelszó: * Regisztráció Elfelejtett jelszó Friss hozzászólások csillaghullás 6 év 16 hét Elfilozófálgatni egy humanitárius katasztrófáról 8 év 41 hét Normálisból normálisba 8 év 45 hét Tartalom és forma 8 év 45 hét Se egy név, se egy idézet, 8 év 46 hét Hibás kiindulás 8 év 47 hét Ungváry sértődöttsége 8 év 47 hét Én is számolok 8 év 49 hét Ismétlés 8 év 49 hét 1. Nem írtam, hogy a 8 év 50 hét Blogok „Túl későn jöttünk” Zolnay János blogja Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején? Tovább E-kikötő Forradalom Csepelen Eörsi László A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI A „kieg” ostroma 1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző. Tovább Beszélő a Facebookon Beszélő újság Folyamatos jelen Beszélő-beszélgetés Roma-dosszié Kultúra Hírmondó Hazai vizek Mozduljunk Más vizek E-kikötő Emléknyom Fénytörés Infosziget Impresszum Kiadványaink Megrendelés Hangos kikötő Klubrádió adásai © Copyright 2016, Beszélő. Minden jog fenntartva – Címlap - Lap teteje