Skip to main content

Belföld

A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója vezetőségének nyílt levele a Magyar Fotóművészek Szövetségének Elnökségéhez


A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetősége tiltakozik amiatt, hogy a szövetség főtitkára, Tímár Péter úr fölfüggesztette a stúdió pénzeinek kifizetését. Így a tagok jelenleg nem vehetik fel a már korábban elfogadott szinopszisaik megvalósításához számukra jóváhagyott összegeket – amelyek persze az idők során amúgy is jelképes mennyiségűekké zsugorodtak –, a laborvezető nem kapja meg havi illetményét, és így tovább.

Nagy W. András: „…te szülj nekem rendet…”

Beszélgetés a kormánypárti tüntetések egyik szervezőjével


Beszélő: Első élményeid?

Bégány Attila: Csütörtök este csak azt hallottam, hogy tiltakoznak. Még pénteken délelőtt sem fogtam fel, hogy a blokád ilyen méretű. Azt gondoltam, hogy rövid időn belül vége lesz; ilyet nem lehet csinálni, ezt nem támogathatja egyik parlamenti párt sem.

Beszélő: Mit gondoltál, hogyan lesz vége?

B. A.: Azt gondoltam, minden felelős politikai erő elítéli azt, ami törvénytelen.






E. J. [Eörsi János]: Interjú Forgács Pállal


– Mi a véleménye a miniszterelnök ama értékeléséről, hogy sem győztese, sem vesztese nincs a történteknek?

– Én nem értek teljesen egyet. Úgy érzem: győzött a társadalmi szolidaritás.


P. L.–B. Cs. [Pesty László–Bátonyi Csaba]: Ki mehet be a pártszékházba?

Dramolett


Szín: a Bem tér az MDF székháza előtt, a választás második fordulója utáni éjszakán.

Autó fékez a zebrán, oldalán Kurír-matrica. Mécs Mónika, Pálinkás Róbert, Pesty László (volt Fekete Doboz), Bátonyi Csaba (Kurír) kiszállnak. Gróf Bethlen érkezik, szintén autón. Nem tud beállni, mert nincs elég hely. Kipattan.

Bethlen gróf (az ifjakhoz): Azonnal menjenek el innen, ez itt MDF-parkoló!

Bátonyi Csaba: A zebrán?

B. g. (felindultan): Elég szépen mondtam?!








T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Hors-d’eau

avagy: Ki vádolja nemzetünket antiszemitizmussal?


A liberális ellenzék, ezen belül az SZDSZ nagy győzelme a helyhatósági választásokon nagyon sok mindent megmutatott. A legfontosabb tanulságokat meg sem említem, csak egy viszonylag mellékes, ám sokakat izgató körülményre szeretném fölhívni a t. Ház, akarom mondani, a t. Olvasó figyelmét.

A magyar közvéleménynek az a tevékeny, a modern demokrácia mellett elkötelezett része, amely ezúttal is elment szavazni, bebizonyította, hogy a demokratikus magyar társadalom nem ül föl az antiszemita uszításnak.


–eö– [Eörsi János]: A szakítópróba

Beszélő-beszélgetés Palotás Jánossal


Az alábbi beszélgetésre az utolsó előtti hosszú szünetben került sor. A kormány még mindig valamilyen homályos adóvisszatérítési ígéretnél tart, visszavonult, hogy aztán ama bizonyos deklaráció birtokában térjen vissza.

Beszélő: A kormány azzal magyarázza ragaszkodását az általa megállapított árhoz, hogy a demonstráció törvényellenes: ez forma szerint meg is felel a tényeknek. Ön, mint a munkáltatók szóvivője bírálja a túlzott mértékű benzináremelést, ami ebben a helyzetben azt is jelenti, hogy jogosnak ismeri el a vele szembeni tiltakozást.


–Solt–: Ki innen!


Ám a Beszélő a felgyorsult időben is vátesznak bizonyul néha. Sajnos. Három héttel ezelőtt filozofáltunk az ország új tekintélyelvű kormányzásáról. „Etnocentrizmus, romantikus történelmi nosztalgiák, idegengyűlölet…” – írtuk.

(T. Zselensky Péter), A Beszélő: Benzinháború

Levél a Beszélő olvasóihoz


Már negyvenötödik órája tart, s részemről is több mint harminchat órája. Ez utóbbi persze teljesen lényegtelen. Csupán azért lehet érdekes, mert azt jelentheti, hogy valaki nem külső szemlélőként, hanem belülről, aktív résztvevőként éli meg az eseményeket. S emiatt mondhat talán fontos dolgokat is.

Én megpróbálom! Megkísérlem leírni azt a nyugalmat, az erő és jó értelemben vett hatalom – mondhatni: népfenség-tudatát, ami eltölt bennünket.


E. J. [Eörsi János]: A liga nézőpontja


– Mi a liga véleménye a találkozóról, mint politikai eseményről?

– Politikai hibának tartom, hogy Antall József az első adódó kényszerhelyzetben tárgyalt Nagy Sándorral, olyan szakszervezeti emberrel, aki személyében is kompromittálódott, felelős a munkavállalók és a szakszervezetek nehéz helyzetéért. Megkérdőjelezi ez a rendszerváltást, a kormány munkavállalókért folytatott politikáját.


Közlemény


A Balinkai Bányaüzem Független Szakszervezete Szaktanácsa az 1990. október 5-i figyelmeztetősztrájkkal kapcsolatban szükségesnek látja az alábbiak nyilvánosságra hozását.

A BDSZ által meghirdetett tiltakozósztrájkhoz nem azért csatlakozott a független szakszervezet (amely nem tagja a fenti szakszervezetnek), mert az ágazati szakszervezet apparátusát kívánta támogatni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon