Skip to main content

Belföld

Kinek a püspöke?

Hét plébános levele a győri egyházmegye püspökéhez


Dr. Pataky Kornél püspök
Győr, Káptalandomb 1.
H-9002 Győr, Pf. 60.

Főtisztelendő Püspök Úr!

A győri egyházmegye lelkipásztorilag mélyponton van. Annak ellenére igaz ez az állítás, hogy a politikai változások következtében jóval kedvezőbb körülmények között végezhetjük munkánkat. Úgy látjuk, hogy ezen lehetőségekkel az egyházmegye felelős vezetője és közvetlen munkatársai nem tudnak élni.

Ez megmutatkozik abban, hogy a jézusi koncepcióval nem rendelkező, az elmúlt kommunista rendszert kiszolgáló papok vannak az összes kulcspozícióban.








gyeka– [Gyekiczki András]: Napállamelmélet meg a Luggerek

avagy a változatlan lét meg a kullogó tudat


Csorog a veríték a hátamon és már nagyon feszengek. Az előbb tettem le a kagylót, miután valaki a képviselők parlamentben újságolvasását kifogásolta. Ő ugyan nagyon hisz a feltámadt magyar demokráciában, mondta, majd elcsuklott a hangja és zokogásba fúlt. A bácsi, aki itt vár, azt bizonygatja, hogy higgyem el, Budafokon az elit panamáira sose derül fény, ők ugyanolyan gondtalanul űzik tovább játékaikat, meg a szakoktatás, hát az elképesztő, hát semmi sem változik ebben az országban? A levél, amit a kezemben tartok, egy zalai faluból nagyon hasonlót mond.

Balázs Katalin: Fürdővízzel a gyereket


Dr. Fáyval szemben az a véleményem, hogy a magyar tudomány valódi problémáit nem a politikában kell elsősorban keresnünk. Az Akadémiát és intézethálózatát valóban súlyos gondok, feszültségek jellemzik. Ezek gyökerei az elmúlt negyven évbe nyúlnak vissza.

Elválasztani, ami összetartozik


A magyar kutatás és fejlesztés intézményrendszere szovjet mintára jött létre az ötvenes években (miként a magyar közélet és a gazdaság többi intézménye), az akkori autark, racionalizáló és centralizáló politikának megfelelően.



Fényi Tibor: Szocreál mese egy mátyásföldi házról


Azt azonban meg kell hagyni, hogy a ház kiválasztásában még szerencse vezérelte: amíg a szomszédos épületeket porig bombáztak, az övé csak egy kis légnyomást kapott, s a hideg elől bekvártélyozódott román katonáknak is csupán annyi nyoma maradt, amit a lovak patkója hagyott a parkettában. Ezt azonban a nagymama még ’46 közepén kicseréltette, ezért meglehetősen igazságtalannak érezte a verdiktet, amikor a házat 1952-ben „tatarozási kötelezettség elhanyagolása” címén államosították.

–szeg–hy: Beszélőn a Beszélő


Divatba jöttek a börtönök. A májusi fogolyzendülés után egymásnak adták a kilincset az újságírók a büntetés-végrehajtási intézetekben. A közkegyelemre készülve képviselők látogattak el Vácra és Márianosztrára. Lapunk munkatársai a Gyűjtőfogházat keresték fel, hogy lássák az utolsó politikai foglyokat, akik az amnesztia után sem fognak szabadulni, lévén kémek vagy visszaesők.



Valahányszor hivatalos emberektől érdeklődtünk, mind azt mondták, hogy politikai foglyok már nincsenek. Akik netán még vannak, azok vagy fasiszták, vagy pénzért dolgozó ügynökök.

Baán László: Áruvédjegy

(In memoriam Bibó István)


Hosszú szakmai és rövidebb politikai előkészítés után elkészült az önkormányzati törvény véglegesnek tűnő tervezete, amelyet múlt héten a kormány is megtárgyalt. Ha a parlamenti beterjesztés előtt eszközölnek is még rajta bizonyos módosításokat, a leglényegesebb kérdésekben már nem várható érdemi változás. Ezek közé tartozik a megye kérdésköre is, amely a törvénytervezet egyik legproblematikusabb része. Itt a tervezet is három alternatívát vázol. Az A változat az ún.

Bencsik János: Milyenek lesznek papjaink?


Nekünk, hívő embereknek egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lelkipásztorok közreműködésével éljük lelki életünket az egyházon belül. Valóban a közösséget szolgáló papjaink vagy esetleg ismét a rendszert kiszolgáló, adminisztratív lelki felügyeletet ellátó hivatalnokok „segédletével”? Ez utóbbira igen sok példát tudnánk felsorakoztatni az elmúlt „békebeli” időszak egyházi arcképcsarnokából. Sokuk jelenlegi meghasonlott helyzetét egyáltalán nem irigylem, hiszen most szembe kell nézniük nemcsak magukkal, hanem közvetlen munkaadójukkal, Istennel is.

Levél az iskolaigazgatóhoz


Alulírott plébánosok – megkönynyitve a tanévzárás feladatait – jó előre közöljük határozott kívánságainkat a hitoktatás jövőbeli rendjével kapcsolatban.

1. Az új vallási törvény kapcsán a hittant jelen sorainkkal fakultációnak nyilvánítjuk. Ezért személyes ellenőrzésünkkel kívánunk nyomatékot adni az Önök készségének, hogy az év végi bizonyítványban a hittanosztályzat is szerepeljen.

2.




efhá – lt [F. Havas Gábor–Solt Ottilia]: Távol Afrikától…


A kelet-európai pártállamok végvonaglásának lázas óráiban senkinek sem tűnhetett fel, hogy a létező szocializmus afrikai fellegvárában, Angolában is felfigyeltek ránk. Nemcsak Romániában, az NDK-ban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, hanem ott is akadtak olyan emberek, akiknek Magyarország jelentette az utolsó reménysugarat. Aki nem hiszi, járjon utána. Menjen el a bicskei menekülttáborba – igazi szocialista képződmény ez a maga, eredetileg munkásszállónak épült tízemeletes, sivár paneltömbjével –, mert ott rá fog bukkanni vagy harminc angolai menekültre.

Solt Ottilia: Ha a megfogant életnek emberi jogai vannak…


Két héttel ezelőtt az óbudai Selyemgombolyítóban, most vasárnap a Szabad Demokraták Liberális Klubjában folyt nyilvános vita a születésszabályozásról, mindenekelőtt a művi abortusztól. A magzat – végletesebben fogalmazva, ám az álláspontot nem torzítva –, a megtermékenyített petesejt emberi jogait deklaráló álláspontot több egyesület képviseli, így a Magzatvédő Társaság, a Pacem in Utero, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, s csatlakoznak tekintélyes személyiségek is, pl.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon