Skip to main content

Belföld

Keresztülvitt szakértelem


Mégis sikerült az azóta alkotmánybíróvá választott dr. Vörös Imre jogászprofesszor szakvéleményét a vizsgálóbizottság kitüntető figyelmébe vonni, amit az MDF többségű testület nehezen engedett meg. (Vélemény az MSZP tulajdonában álló egyes megyei kiadóvállatok és az Axel Springer–Budapest Kft. [AS–B] között kötött megyei lapokkal kapcsolatos ügyletekről.)

A szakvélemény, amelyet aztán dr. Vígh József versenyjogi szakértő ismertetett a bizottsági ülésen, megállapítja, hogy az eddigi tényállástisztázás szerény eredménnyel járt, szakértők hiányában ez nem is lehetett másképp.


Révész Sándor: Csakok és csalások


Csak a mese s csak az átok
Tartott eddig így-úgy is még
S jók e csakók s e csalások.

Így csináltad ezt már régen.
Van egy kis tapasztalásod
Csalatásban és fenében.
(Ady Endre:






A mesebeli János)

Az elmúlt héten nyilvánosságra hozták az első félév bűnözési adatait. Alaposan nyilvánosságra hozták őket, a napilapok augusztus másodikán is és negyedikén is leközölték ugyanazokat a borús számadatokat. Ismétlés a tudás anyja.


–czki– [Gyekiczki András]: Egy új birodalom

Interjú Bayer Józseffel, az Axel Springer–Budapest Kft. ügyvezetőjével


Beszélő: 3 és fél hónap telt el a hét vidéki lap megszerzése óta, mi változott a lapkiadásban?

Bayer József: Először is nem megszerzésről, hanem új lapok alapításáról kell beszélni, ígéreteink teljesítése folyamatban van: 3 szerkesztőségből 3-3 újságíró utazott ki Hamburg közelébe hasonló lapokhoz, a nyár végéig valamennyi szerkesztőség sorra kerül. Megkezdtük a szövegszerkesztő rendszer kidolgozását, szeptembertől telepítjük a gépeket, ha ezzel végzünk, akkor a rendszerek közti kapcsolat is létrejön.


Gyekiczki András: Magyarújvárosi sorsok I.

Tengődésre ítéltetett


Hosszú ideje beszélgetünk a teraszon, Bagi Menyhért újszászi házában. Életéből, eddigi 40 évéből az utolsó hármat tárja fel előttem. Kimérten, nyugodtan beszél. Kérdezi, hogy olvastam-e a Mai Napban régebben megjelent írásokat Tengizről. Megegyezünk abban, hogy sokszor írtak már róla, de mégis keveset tudunk úgy valóságosan. Szerinte 50 ezer körüli a kint jártak száma, akik közül sokan megnyomorodtak.

Gyekiczki András: Prés alatt a sajtó


Múlt csütörtökön a parlamenti vizsgálóbizottság (hivatalos nevén a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság) újabb ülése kétes eredményt tudott csak felmutatni. A meghallgatásra behívottakat másfél óra után kénytelen volt a bizottság szélnek engedni, mielőtt igazából szóhoz jutottak volna. Mindez annak a képviselői indítványnak következtében történt, amit Dornbach Alajos (bizottságon kívüli képviselő) terjesztett be.

F. Havas Gábor: A szakszerű nyugodt erő


Az MDF-en átok ül, őket mindig félremagyarázzák. Már nem is mernek egyenes válaszokat adni a görbe kérdésekre, mert abból csak baj lehet. Inkább maszatolnak.

A minap Kónya úrnak, mint frakcióvezérnek nyilatkoznia kellett volna arról, hogy mi a véleménye a frakciónak Kéri úr mondókájának tartalmáról. Kónya úr azt mondta, hogy nekik erről nem kell mondani semmit, mert úgyis mindenki tudja. Ez igaz. De mit? Ebben a kérdésben később Antall úr is szót kért.


Kelemen Péter: Mumus-e a Nemzeti Alaptanterv?


A Nemzeti Alaptantervről sokat hallottunk, mint a közoktatást megmenteni hivatott új reformról. Májusban nagyszabású tanácskozást is rendeztek róla Székesfehérvárott a kidolgozásban részt vevő pedagógiai intézetek széles szakmai körök bevonásával, mígnem néhány hete a Művelődési Minisztérium szűkszavú közleménye jelent meg a napi sajtóban: Nem lesz Nemzeti Alaptanterv.



A döntésről a parlament illetékes bizottságában mit sem tudnak.

Szilágyi Sándor: Aki árt mond, mondjon bért is?


Némi túlzással azt mondanám: Rabár Ferenc pénzügyminiszter kisebb szenzációval szolgált az OÉT ülésén. Bejelentette ugyanis, hogy a kormány január 1-jével bevezeti a teljes piacgazdaságot. A tervek szerint az átfogó, komplex intézkedéscsomag a hazai ár-, bér-, vám- és adóviszonyokat hozzáillesztené az európai normákhoz.

Ami egyebek mellett azt jelentené, hogy a magyar munkabérek jelentősen megemelkednének. Hiszen – a pénzügyminiszter elmondása szerint – a bérekbe visszaépítenék például a lakáshoz jutás költségeit.


Zalabai Gábor: Kis magyar apartheid

avagy ki a néger Magyarországon


Mi a mulasztás oka? Az, hogy a testi másság és az ebből eredő hátrány nem került be a köztudatba, így az új vezetés sincsen tisztában azzal, milyen sürgős intézkedésekre lenne szükség ezen a területen (is). Az előző rendszer egyszerűen nem tudott mit kezdeni a fogyatékos emberekkel, ezért kirekesztéssel és alamizsna rokkantnyugdíjakkal „intézte el” gondjaikat.

nwa [Nagy W. András]: Új minimálbér


Nem mondhatnám, hogy Nagy Sándor, egykori SZOT-főtitkár, mostani MSZOSZ-elnök áthenyélte volna az 1990. augusztus 1-jei napot. Ekkor tartották meg az újjászervezett Érdekegyeztető Tanács első ülését. Ha jól regisztráltam, Nagy Sándor nem kevesebb, mint huszonöt alkalommal emelkedett szólásra ezen az ülésen. Arról volt szó, mennyi legyen az új bérminimum.

De megérte neki: győzött! Pedig váltott ellenfelekkel, a munkaadókkal és a kormánnyal egyaránt meg kellett küzdenie.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon