Skip to main content

Belföld

A szerkesztőség képviselő tagjai: Kihagytunk…


Kétségtelenül megfagyott ereinkben a vér, Kéri tábornokot hallgatván. Jól értettük? A Hitler oldalán vívott háborút magasztosítja fel lendületes szónoklatában? Többek keze indult meg a mikrofongomb felé, de megállt útközben. Elvégre már Szabó Miklós felszólalása is egy ilyen (bár nem ennyire) vérfagylaló szónokra, a szintén a kormánykoalícióhoz tartozó kereszténydemokrata Rott Nándorra reagált, aki a Tanácsköztársaság vörös diktatúráját a Károlyi-féle liberális sajtó nyakába varrta.

Eörsi János: A második vonal – Kunszentmárton

A munka helyén


Szóba elegyedünk a helyi áruház egy alkalmazottjával, mivel a Kőrös-vidéki Független Szakszervezet ötvenfőnyi tagságának törzsét az itteni személyzet alkotja. Felbukkan váratlanul Gyenes József, az áfész elnöke; ekkor a független szakszervezeti kollegina odébbsiklik, és a pult másik végénél álló vendéghez fordul előzékenyen. Csak amikor elvonul a viharfelhő, akkor folytatjuk. Alapfizetése 3500 Ft, ehhez jön annyi jutalék, hogy meglegyen a havi 6-7000 nettó. És ő még aránylag jól keres.

Befutó az önkormányzati derbyn


1. Az eredeti tervezet a főispánon és a vármegyén keresztül továbbra is hierarchikus láncba próbálta szervezni a városok és községek önkormányzatát. Az elfogadott törvényben ezzel szemben nincs főispán, vagyis a megye mellé delegált, széles jogkörrel rendelkező személy – helyette köztársasági biztos szerepel, akit nem a kormány nevez ki, hanem parlamenti meghallgatás után a köztársasági elnök. Jogköre a jogszerűség vizsgálatára korlátozódik, szakmai tanácsadói jogköre szűkül és a tervezethez képest szűkebb az első és másodfokú hatósági jogköre is.

2.


Kisbali László: Néhány kérdés Dr. Paskai Lászlóhoz

Tisztelt Érsek Úr!


Az elmúlt héten a lapok nyilvánosságra hozták az Országgyűlés elnökéhez írott levelét, amelyben Ön tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a szabad demokraták javaslatot készülnek benyújtani a parlamentben „az iskolai hitoktatással kapcsolatosan”, s egyúttal határozottan kiállt ama „megállapodás” mellett, amelyet néhány egyház képviselője a kultuszminiszterrel kötött.

Koncz Imre: Ki tartja az ernyőt?

„Átalakulás” a TIT-ben


A leköszönő elnök, Ádám György a megalakítandó szövetségről szólva arra intette a küldötteket, hogy „akkor válunk hasznára az ismeretterjesztés ügyének, ha a helyi szervezetekből és szakmai közösségekből megalakult egyesületek egy nagy ernyő alá tömörülnek”. Ekkor talán még senki sem gondolt arra, hogy az ernyő alatt azok sem mind férnek el, akik a tudományos ismeretterjesztést választották élethivatásuknak.

Havas Fanny: A hallgatás megeszi a lelket


Szendi Gábor 36 éves. Éppannyi idős, mint édesapja volt 1958-ban, kivégzésekor. Ez a majdhogynem mágikus mozzanat hatja át a pillanatot, amikor átveszi Szendi Dezső alezredes posztumusz vezérőrnagyi kinevezését Göncz Árpád ideiglenes államelnöktől, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter, valamint Vásárhelyi Miklós, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke jelenlétében, a Parlament Kupolacsarnokában, 1990.

Pap Mária: Gumiszabályzat

Kényszerítő eszközök


A Pohlot-ügy

A Beszélő 4. számában Túrós András földjén c. írásunkban ismertettük egy sátoraljaújhelyi ügy kezdetét. Eszerint négy személy (Pohlot Sándor, Pohlot László, Kalocsai Sándorné szül. Pohlot Angéla és Kalocsai Sándor) cigarettát kívánt vásárolni egy üzletben valamivel záróra előtt. Kiszolgálásukat megtagadták, mert az üzletvezető kissé előbbre hozta aznap a zárórát (önkényesen). Szó szót követett, s a vásárlók (történetesen cigányok, bár maximálisan integrálódott cigányok) javaslatára kihívták a rendőrséget, hogy az tegyen igazságot.


bauer: Az SZDSZ megint kihagy


A múlt heti sajtóvitában Szabó Miklós remek felszólalásban vont párhuzamot korábbi tekintélyelvű kormányzatoknak a liberális sajtóval kialakult konfliktusai és a jelenlegi helyzet között, és ebben az összefüggésben fontosnak tartotta megjegyezni: természetesen a Károlyi Mihály-féle Népköztársaság oldalán, és nem a Horthy-korszak oldalán áll.

Szilágyi Sándor: Le volt ez már pacsizva!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége alakuló üléséről


Az országban mintegy háromszáz munkástanács működik. Többségüket az MDF pártfogolja, aminek egyik oka, hogy az MDF-jelvények és zászlócskák némi védelmet jelentettek a szervezőknek. A legelső, a Herendi Porcelángyár munkástanácsának elnöke, Palkovics Imre, országgyűlési képviselő – mondanunk sem kell, hogy melyik párt színeiben. Dénes Jánost, az ’56-os Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsának elnökét, szintén MDF-es képviselőt, ismerjük a parlamentből.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Az ellenzék félelmei megalapozatlanok

Folyosói beszélgetések


A rendelkező megye?

Az ellenzék félreérti a megye rendeletalkotási jogát. Ez a jog nem a települési, városi önkormányzatokra vonatkozik, hanem kizárólag a megyében lakó polgárokra.

Biankó felhatalmazás?

Nem az, mert mi nem fogjuk megszavazni az ilyen törvényt. Mert abban a pillanatban, ha ilyesmire kerülne sor, fel fog állni az MDF-es parlamenti képviselő, és azt fogja mondani: kérem, én ezt nem szavazom meg.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon