Skip to main content

Harmadik oldal

Tamás Gáspár Miklós: Ki menjen el? Ki maradjon otthon?


Március tizenötödike másfél évtizede a hazafias érzelmű, lázadó fiatalság ünnepe volt. Ma már hivatalos ünnep. A Magyar Köztársaság hivatalos ünnepe. Az ünnepli, aki akarja. Hangsúlyozom: mindenkinek szabad megünnepelnie. De nem mindenkinek illik.

Menjen el mindenki ünnepelni, aki eddig a nem hivatalos tüntetéseken részt vett. Nézzen kissé magába, és maradjon otthon az, aki elrendelte a gumibotozást, gumibotozott vagy helyeselte az atrocitásokat.

Menjen el mindenki ünnepelni, aki eddig nem mert.




solt: Nem fél sosem ő fenn a trapéz tetején?


Mintegy két évvel ezelőtt, diadalmenete kezdetén, még pártellenzékben, Pozsgay Imre némiképp lesajnálva nyilatkozott az akkor még törvényen kívüli, azonban pajzánkodásképp már nyomtatásban is megemlíthető ellenzékről Bossányi Katalinnak a HVG-ben. Nincsenek információik, szóba se jöhetnek kormányzóerőként – mondta ki a verdiktet a magabiztos profi.

Szó ami szó, amatőr együttesként léptünk színre, annál is inkább, mivel a profik fölöttébb gondosan őrizték tőlünk a szakmát.


Szovjet változatok a német témára


1990. február 2.

Sevardnadze, szovjet újságíróknak: „Úgy gondolom, fel kell térképezni a közvéleményt a lehető legdemokratikusabb és nyíltabb módon, mondjuk összeurópai referendummal az Egyesült Államok és Kanada részvételével, vagy legalábbis széles parlamenti eszmecserék útján… Bécsben például jelenleg összeurópai megbeszélések folynak a bizalomerősítő intézkedésekről.


K.: Indulnak az oroszok?


Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Külügyminisztériumban elkészült az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulását szabályozó magyar–szovjet szerződés tervezete. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a csapatkivonás nemcsak a szárazföldi erőkre vonatkozik, hanem valamennyi itt tartózkodó katonai alakulatra, így az elfogó-vadászgépek és a rádiólokátor-állomások személyzetére is. Ezzel vége a tabunak: megszűnik a Varsói Szerződés integrált légvédelmi rendszere.

(kőszeg): Egy : egy


Szókratész aligha lett volna elégedett a katonai főügyész „salamoni” döntésével, miszerint Pallagi Ferencet és Horváth Józsefet, a BM alkotmánysértő tisztségviselőit és Végvári Józsefet, az alkotmánysértést leleplező rendőrtisztet egyaránt megrovásban részesítette. A görög bölcselőnek ugyanis az volt a véleménye, hogy aki felforgató kérdéseivel megzavarja az állam öntelt vezetőit, nem büntetést, hanem a polgártársainak tett szolgálat fejében jutalmat érdemel. Kámán főügyész-helyettes ellenben jó tanítóként intőt adott mindenkinek, aki a rosszalkodásban részt vett.

(kőszeg): Azért a víz… he-he!


Az okosok okossága sokszor éppúgy naivitásnak bizonyul, mint a rajongók rajongása. Fent elhatároznak valamit, lent megmásítják – mondta volt Kemény István a magyarországi második gazdaság keletkezéséről.

A nagy műtét


Meghalt a Népköztársaság, éljen a Köztársaság! Az Országház csúcsán a csillag helyére kakas kerül. Múlt héten készült képünkön (melyet, egy magát reklámozni nem kívánó amatőr fotós, ám annál profibb alpinista készített) épp a csillagot távolítják el. A munka vége felé tartanak: a vörös üveglapokat már eltávolították és dobozolták (mindössze 10%-uk tört el!), a bronzvázat (melynek mesteri csiszolása a szétszerelők méltó elismerését vívta ki) már szétfűrészelték. Épp az egyik rézcsavar kisrófolása folyik ama 18 közül, amely a vázat a torony csúcsára hegesztett acéltalapzathoz köti.

Konrád György: Nehéz az elnök élete


Őexcellenciája Václav Havel csehszlovák államelnök úr egy napot töltött Budapesten, kitűnő titkosszolgálati kísérettel nagy fekete kocsik vitték szabott időben, percnyi pontossággal a következő találkozó- vagy tisztelgőhelyre, előzőleg barátja, egy filmforgatókönyv-író – most az elnöki hivatal vezetője s egyben protokollfőnök – bekukkant, Vasek, már csak három perced van, mindenütt sok ember forog körülötte, melege van, az autó ablakát szeretné kinyitni, nem lehet, golyóálló, s kezdi úgy érezni magát, mint tavaly a rabszállító kocsiban, amelynek ugyancsak nem lehet kinyitni az ablakát, an

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Még egy reformerrel kevesebb…


Tíz kicsi néger éhes lett egyszer, s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc

…
Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s nem marad, csak négy.

…
Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül, és nem marad csak egy.

(Agatha Christie)

A belügyminiszter, mondják, reformgondolkodású ember. Apparátusával szemben ő szorgalmazta a változásokat. Mindent megtett, hogy a sztálinista rendőr-minisztériumot civil minisztériummá változtassa.







Fordulat a BM-botrányban?


Értesülésünk szerint a miniszterelnök felmenti tisztségéből Pallagi Ferenc vezérőrnagy miniszterhelyettest, az Állambiztonsági Szervezet vezetőjét. Horváth József vezérőrnagyot, a belső elhárítás (III/III-as osztály) vezetőjét a belügyminiszter menti fel. És a belügyminiszter meddig marad a helyén?

(A hír lapzártakor, kedden délután érkezett.)




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon