Skip to main content

Harmadik oldal

–lf– [Langmár Ferenc]: Örömre várva


Talán öt évvel ezelőtt öntötte el legutóbb Budapesten a Duna az alsó rakpartot. Emlékszem, az emberek felszabadultan, jókedvűen szaladgáltak a lábszárközépig érő vízben. Ez volt családok hétvégi, a megszokottnál fölszabadultabb szórakozása.

Tavaly októberben a politizálás mellett mindenki (az engesztelhetetlen kormánypártiakat kivéve) kicsit környezetvédő is lett. Szerették, hogy kilométereket kell sétálni, a biciklire ülők pedig határtalanul élvezték, hogy övék a tér, s ezzel nem sértenek senkit.


lt [Solt Ottilia]: Halljátok a zenét?


Azt hittem, a megszakított szabadságom néhány napja során a Rába kanyaraiban megbúvó bukolikus tisztásokról fogok írni, ahol a kiirtott parti dzsungel helyén nőtt selymes füvön tanyát vertek az új magyar rousseau-i polgárok; menekülve a kíméletlen civilizáció bűneitől és mocskától a tiszta Természetbe.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: 126:125


Talán jobb így, hogy nem vagyunk kormányon.

Az alkotmány és az Országgyűlés házszabálya kimondja, hogy az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének a szavazatával hozza. Ez 50 százalék + 1 szavazatot jelent.

Pontosan ennyi szavazatot kapott Tarnóczky Attila MDF-es képviselő indítványa, holott a kormány nem támogatta.

Kétségtelen, hogy jelentős dologról volt szó. A javaslat elfogadása sok milliárd forint értékű vagyont juttatott az önkormányzatoknak, amelyeket a kormány elszegényíteni törekszik.






B. T. [Bauer Tamás]: Minden hatalmat


Vegyük sorra az elmúlt hetek híreit. Az ipari és kereskedelmi miniszter felmentette tisztségéből a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóját, és kinevezett helyébe egy másik szakembert, történetesen az MDF energetikai programjának készítőjét. Átalakították a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatótanácsát, elnöknek kinevezve az MDF egyik gazdasági bizottságának vezetőjét. Az MDF volt kampányfőnöke, számítástechnikai szakember lett a Szerencsejáték Rt. új igazgatója.

Haraszti Miklós: Neinstand


A köztévé és a közrádió einstandja annyira nem sikerült a múlt héten, s a kudarc olyannyira kikerülhetetlen volt, hogy – bizonyára túl gyanakvóan – azt kell hinnünk: éppen a kudarc volt a cél.

Hétvégi futárposta rántja össze a parlament kulturális bizottságát. Hétfőn reggel a képviselők elé lökik Antall József hat alelnökjelöltjét. A sajtó tele van a tévé- és rádióelnök tiltakozásával leendő segítőtársaik kinevezése ellen.


–lt [Solt Ottilia]: Kösz, Demszky!


Lehet persze, hogy rövid az emlékezetem, de én azt hiszem, Demszky Gábor az első nevezetes hazai politikus, aki a legszélesebb nyilvánosság előtt kijelentette: van olyan dolog a világon, amelyben tévedett. Rosszul döntött, és rossz döntését korrigálni akarja.

„Az aluljárók, az utcai árusítás rendjével kapcsolatos döntésemet például korrigálandónak tartom, utólag úgy gondolom, hogy más forgatókönyvre lett volna szükség. Előbb kellett volna az árusítás rendszerén változtatni, árusítóhelyeket kialakítani, s csak utána hozzálátni a rendteremtéshez.


B. T. [Bauer Tamás]: Jelölt


Mintegy fél évvel ezelőtt Kupa Mihály arra vállalkozott, hogy kihúzza a bajból Magyarország demokratikus választások nyomán alakult kormányát. Szakmai múltjához híven liberális elveket hirdetett meg, stabilizációs programot dolgoztatott ki, és párt-hovatartozásoktól függetlenül próbálta kialakítani tanácsadói körét. Következetesen igyekezett megőrizni a pártpolitikától független szakember-miniszter imázsát. Mint arra előre számítani lehetett, kompromisszumok sorára kényszerült, s hivatalba lépésekor deklarált szándékainak megvalósítása jórészt késedelmet szenved.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Napok, holtak


A szovjet csapatok túlteljesítették kivonulási tervüket: a kitűzött határidőnél két héttel korábban adták át az országot. Ez nem veszi el a kedvünket a június 30-án tartandó zenés búcsúztatótól. Az angol uralkodó születésnapját sem akkor ünneplik, amikor megszületett, hanem akkor, amikor jó az idő, hogy a brit külképviseletek világszerte gardenpartyt rendezzenek.

Sztálin halálakor a megdöbbenés, a lefojtott gyűlölet és az eltitkolt reménység viaskodott a szívekben. Amikor Brezsnyev halt meg, valamilyen kábulatos vidámság söpört végig a városon.


Iványi Gábor: „Eredj el…”


Azt hiszem, az újabb kori magyar történelem megjelölendő napja 1991. június 10. Ekkor történt, hogy dr. Bogdán Emil országgyűlési képviselő, nyugalmazott állatorvos, az emberjogi kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja* „(Közbeszólás: Szégyen!)” s az Interparlamentáris Unió magyar–román tagozatának elnöke az őt fajvédő publikációjáért a napirend előtt hevesen bíráló Kállay Kristóf független képviselővel szemben álláspontját megerősítette, s ezért mintegy 60-70 kormánypárti képviselő által viharosan megtapsoltatott.

Az ominózus opus De ki az én felebarátom?


–eö– [Eörsi János]: Elfogult volt-e Lehel vezér?


Torgyán József képviselő még rúgkapált egy nagyot a „kakukktojásügy” előtt, és parlamenti beszédében följelentette az Új Hölgyfutár című magazin grafikusát, szerkesztőségét és kiadóját a címlap miatt. Az avantgárd folyóirat ugyanis állítólag a Szentkorona és egyben ezeregyszáz éves államiságunk megbecstelenítésére vetemedett.

A Legfőbb Ügyészség azonnal megkezdte a tényfeltáró vizsgálatot. Talán mert még mindig kellemdúsabb avantgárdos szimbólumpiszkítással szórakozni, mint belemászni a tényleg piszkos ügyekbe.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon