Skip to main content

Idusról idusra

Kronológia


dec. 18. A parlament megszavazta a kórháztörvényt. Míg Mikola miniszter korszakos jogszabálynak nevezte, amely gyógyírt jelenthet a tőkehiányra és az alacsony fizetésekre, addig a Magyar Orvosi Kamara szerint nem lesz képes megoldani a bajokat. Időközben a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati biztost nevezett ki a Nyírő Gyula Kórház élére, mert az intézmény hatvan napon túli tartozása meghaladta a 200 milliót.

dec.


Kronológia


nov. 17. A kormány gödi kihelyezett ülésén döntött arról, hogy tízéves országfejlesztési programot készítenek a nyári olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében.

Magyar természetvédők a budapesti olasz nagykövetnek átadott petíciójukban követelték, hogy Olaszország azonnal indítson vizsgálatot 12 ezer, többségében védett madár lemészárolásával, majd külföldre csempészésének kísérletével gyanúsítható olasz vadászok ellen.

nov.




Neményi László:

Neményi László


December 12-én az Országgyűlés szocialista kezdeményezésre Országimázs (Központ) címmel politikai vitanapot tartott. Az elhangzott felszólalásokból ítélve a szocialisták kezdeményezését nem az a vágy motiválta, hogy az Országimázs Központ tevékenységét vegyék górcső alá. Már a cím sajátos írásmódjával, a Központ zárójelbe tételével is azt akarták érzékeltetni, hogy nem a hivatalról és tevékenységéről akarnak vitatkozni. Persze nem is az országimázsról.

Mink András:

Mink András


2001 szilveszterén lezárult a hosszúra nyújtott, 2000. augusztus 20-ától 2001. december 31-éig tartó millenniumi szentév. A sajátos magyar kontextusnak köszönhetően (Szent István, ezeréves államiság) így a magyarok egymás után három ezredfordulót is a magukénak mondhattak. A két évvel ezelőtti szilveszter ezredfordulókénti beállítása még illeszkedett a világszerte megfigyelhető marketingkampányba, amely az ezredvég várakozásait és lázát igyekezett a pőre anyagi fogyasztás iránti vágy fölcsigázásába csatornázni: vegye meg az elmúlt ezer év utolsó porszívóját, legdögösebb slágereit!

Zádori Zsolt: „Magyarország ma nem hibátlan ország”

Politikai vitanap az Orbán-kormány tevékenységéről


Igazán nem szeretnék blaszfémia vagy felségsértés bűnébe esni, de engem az Orbán-kormány tevékenysége és annak elismerő vagy elutasító fogadtatása leginkább a lázcsillapító végbélkúpot és annak mellékhatását juttatja eszembe.

Rendszerint azért vásárolunk efféle patikaszert, mert szeretnénk, ha lázas gyerekünk testhőmérséklete csökkenne. Többnyire el sem olvassuk a betegtájékoztatót, nem érdeklődünk a gyógyszerészünknél, hanem zsupsz, már be is adjuk.


Kronológia


szept. 16. Az MDF Országos Választmánya két tartózkodás mellett elfogadta Dávid Ibolya beszámolóját a Fidesszel kötött választási szövetségről, amely az elnök asszony szerint „alkalmas arra, hogy a két párt önálló értékrendjét, stílusát és programját összehangolva erősítse a polgári oldalt”.

szept.


Barotányi Zoltán:


Szeptember 11. után az elemzők és véleményformálók kedvenc mondata: valami megváltozott a világban (ennek a változásnak a pontos természetével kapcsolatban azonban jócskán megoszlanak a vélemények). Ehhez képest aki kellően mazochista ahhoz, hogy végigtanulmányozza, mi is történt a röpke elemzésünk keretéül választott szeptember 16. és október 15. közötti periódusban Magyarországon, egyet bizton állíthat majd: itt minden úgy ment tovább, mintha mi sem történt volna, csak egy kicsit még durvábban.

Kronológia


aug. 16. Lemondott a diákhitel-program két brit tanácsadója, mert nem értett egyet azzal, hogy a kormány – legkevesebb két évre – átvállalta a kamatok egy részét. A kormány döntése értelmében az oktatási tárca által alapított Diákhitel Központ Rt.-t versenyeztetés nélkül, 570 millió forintért az állami tulajdonú Postabank vásárolhatta meg. Az SZDSZ augusztus 30-án a Versenyhivatalhoz fordult, mert a jogszabályokkal ellentétesnek tekinti, hogy a kormány versenyeztetés nélkül utalt egy kereskedelmi bank ügyfélkörébe mintegy 200 ezer diákot.

aug.


Neményi László:

Neményi László


A történelmi párhuzamokat kereső kommentátorok hamar belátták, hogy annak az iszonyatnak, ami szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban történt, nincs olyan előképe, amely segíteni tudna megértésében. Pearl Harbor felidézése is csak arra jó, hogy érzékletessé váljék e mostani katasztrófa borzalmas történelmi újdonsága. A World Trade Centerben és a Pentagonban elpusztult áldozatok száma mellett szinte eltörpül a hawaii haditengerészeti bázis elleni hadüzenet nélküli támadásban elesettek száma (2403 fő). Az utóbbiak túlnyomórészt katonák voltak, az előbbiek túlnyomórészt civilek.

Kronológia


jún. 16. Ismét Várhegyi Attilát, a kulturális minisztérium politikai államtitkárát választotta elnökévé a Fidesz Országos Választmánya.

Két kisgyermek égési sérüléseket szenvedett a Hajdú-Bihar megyei Hencidán, amikor ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak családi házukba.

Nem sikerült megvédeni világbajnoki címét Kokónak, akit az argentin Juan Pablo Chacón a hatodik menetben kiütött.

jún. 18.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon