Skip to main content

Kultúra

Ambrus Judit, Bán Zsófia: Levelek Bán Zsófiához

Bán Zsófia és Ambrus Judit levélváltása

Bán Zsófia: Képzeletbeli Éden

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Szegő János: Így vagy úgy, avagy olvasni tudni kell

Lajka kutyáról, akit ötven éve, éppen november negyedikén lőttek fel az űrbe, eddig azt hittem, hogy kan kutya volt, és ebből a könyvből tudtam meg, hogy szuka volt szegény. Azt is a könyvből tanultam meg, hogy mi a teendő akkor, hogyha vízesés tetején találjuk magunkat. A lényeg, hogy lefelé ússzunk, és ne próbáljunk meg jópofizni, beúszni a vízesés mögé. Valamint azt is innen ismerem immáron, hogy hogyan tér vissza a nevetés kora hajnaltól késő reggelig egy szürke város életébe, keringésébe, hogyan áll meg az idő, egy „hatalmas, orkánerejű nevetésbe merevedve”. Röhög az egész osztálytársadalom. Sok dolgot lehet ebből a könyvből megtanulni.

Margócsy István: Petőfi mint hazajáró lélek

A Szeptember végén százhatvanadik születésnapjára – II. rész

S most jutunk el a kísértethez.

Dékei Kriszta: „Legfeljebb orra bukunk benne”

Timár Katalinnal, a Velencei Képzőművészeti Biennále díjnyertes magyar pavilonjának kurátorával Dékei Kriszta beszélgetett

Margócsy István: Petőfi mint hazajáró lélek

A Szeptember végén százhatvanadik születésnapjára – I. rész

Tandori Dezső: A szeletelőben

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Mesterházi Mónika: Error

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Vajda Gergely Balázs: Még ébren

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon