Skip to main content

Kultúra

Babiczky Tibor: Nullapont

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Kiss Noémi: A Kumpelnest3000

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (g)

Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.

Gács Anna: A fénykép transzfigurációja

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Ambrus Judit, Márton László: Levelek Márton Lászlóhoz

Márton László a Beszélő Nyitott Estjén

Márton László: Ne bánts, Virág!

Az Erzsébet királyné szálloda reprezentációs lakosztálya két szobából állt. Azaz volt egy harmadik szoba is, de azt egyelőre nem látjuk, mert a szerzőt a recepcióról a külső szobájába vezették, mely a kései Kádár-korszak minden elgondolható fény­űzé­sével volt berendezve, és az említett korszakban társalgó vagy inkább tárgyalóterem gyanánt szolgálhatott.

Forgách András: Nélküled

Az írói képzelet kétféle akadályba ütközhet: 1. a valóság, 2. önmaga.

Szegő János: Szabadság miatt zárva

Márton László: Bowen monológja, sötétben című verséről

Hol szövegvariáns van, ott nyom utáni nyomozás van, nem csak a megírásban, nem csak az olvasásban; a befogadás utáni szólamokban, a csodálkozó „ho­gya­nokban”, a válasz nélküli „miértekben”, a felszakadó kérdésekben, az eredeten túli eredetben, a láthatatlan idézőjelekben és a látható keretekben. Hol intertextualitás van, ott találkozás van: az irodalmi hagyományban és a kulturális identitásban.

Beck András: Szó, szót, követ

(Horger a pácban)

Az Est-lapok repertóriumát lapozgattam éppen. Ez kicsit úgy hangzik, mintha azt írnám, hátradőltem a fotelban és rágyújtottam a pipámra, vagy odakészítettem magamnak egy korsó sört, és bekapcsoltam a tévét, vagy éppen hozzákezdtem a vacsorához, amikor… Szóval mintha az élet egyik magabízó, ellazult pillanatát idézném fel, hogy megágyazzak valami elkövetkező, váratlan eseménynek. Csakhogy ott re­cseg abban a mondatban a repertórium szó, és aki tudja, mi az, azt is tudja, hogy ilyesmit senki sem szokott csak úgy, kedvtelésből, lazításképpen lapozgatni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon