Skip to main content

Dalos György

Dalos György: Huligánért korvalánt


Vlagyimir Bukovszkij neve 1976-ban bukkant fel a magyar sajtóban. Egy TASZSZ-közlemény adta hírül, hogy nevezettet a szovjet hatóságok megfosztották állampolgárságától. A mellékelt hivatalos életrajz szerint Bukovszkij már fiatalon huligán volt, majd éveken át államellenes tevékenységet folytatott, és ezért meg is kapta a méltó büntetését. Ezzel egyidejűleg, ennél jóval nagyobb terjedelemben és lelkesebb hangon számoltak be a szovjet lapok arról, hogy a chilei fasiszta junta a világközvélemény nyomására szabadon engedte Luís Corvalánt, az ottani kommunista párt vezetőjét.

Dalos György: Az osztrák neonácik


Gazdag zsákmányra tett szert az Osztrák Szövetségi Rendőrség. A „Trenck Védelmi Sportcsoport” ottakringi helyiségében huszonhárom pisztolyt, számos karabélyt, géppisztolyt, lézeres célzókészülékkel ellátott fegyvereket, tárakat, töltényeket, gránátokat, valamint horogkeresztes zászlókat, jelvényeket és számtalan, külföldiellenes, antiszemita röplapot találtak.

Dalos György: Magyar hadifogoly halottak


Véletlen folytán akadt kezembe egy a (nyugat)-berlini Evangélikus Akadémia levéltárából származó lista, amely megjelölése szerint német hadifoglyok nevét tartalmazza. Valamennyien az örményországi Leninakan hadifogolytáborában haltak meg 1945. októbere és 1947. decembere 20-a között. Ahogy végigböngésztem a neveket, mind makacsabbá vált bennem a gyanú, hogy az elhalálozottak legalább részben nem a Wehrmacht katonái voltak.

Dalos György: A Tamás-templom karnagya


A lipcsei Szent Tamás-templom karnagya – Johann Sebastian Bach óta a tizenötödik ebben a tisztségben – kínosan mentegetőzik a televíziós kamerák előtt. Ősz hajú, megtört tekintetű férfi, évtizedeken át vezette a nagy hírű intézményt, és most leváltják. Kiderült róla, hogy IM, azaz „Inoffizieller Mitarbeiter”, az NDK titkosrendőrségének, a Stasinak „nem hivatalos munkatársa” volt.

Dalos György: Erich Honecker emlékezik


Ül az öregember meg a felesége, mint valami orosz mesében, ülnek-üldögélnek a menedéket adó beelitzi szovjet katonakórházban, múltjukon tépődnek. Arra jár, ha nem is az aranyhalacska, de legalább két botcsinálta riporter. A politikához nemigen értenek, viszont jóindulatúak, s a házaspárnak mostanság nagy szüksége van jóindulatra.

Dalos György: Felejteni és emlékezni

Kultúrpolitikai botrányok Németországban


Immár nemcsak a két német pénznem, a két német állam, a két német többpártrendszer, a két katolikus, illetőleg evangélikus egyház, hanem a két német sport is egyesült, s a kultúrában is számos jele mutatkozik az össznémet egybeolvadásnak. A DEFA-filmstúdió és a volt NDK-televízió közvetlenül az elnyelettetés állapotában leledzik, a frankfurti Insel Verlag egybekél a lipcseivel, a nagyobb lapok Kelet-Berlinben nyitnak önálló szerkesztőségeket. A felszínes megfigyelőnek olybá tűnik, mintha az egykori „munkás- és parasztállam” nyomtalanul elenyészett volna.

Dalos György: Az Operaház fantomja


Vallomásos időket élünk. Előbb Zólyomi Ferenc, a fiatal személyi követő tette közzé emlékezéseit, majd dr. Horváth József vezérőrnagy állt elő a maga verziójával. Mindketten a belügyi szerveknek a demokratikus ellenzék elleni munkájáról nyilatkoztak. Most pedig Végvári József őrnagy, a belső elhárítás egykori főtisztje, a zenei élet egykori első számú megfigyelője szólalt meg. Igazság szerint őt illette volna meg az elsőség, hiszen ő volt az, aki 1990.

Dalos György: Nyugati állam – keleti gondokkal

Németország választások előtt


Az egykori Nyugat-Németországban a szavazók többsége a szokásos szövetségi-gyűlési választások hangulatában él. Az ő szemükben Helmuth Kohl és Oskar Lafontaine párviadala zajlik, amelyben a kisebb pártok, így a Genscher külügyminiszter által reprezentált FDP és az egymással súlyos frakcióharcokba bonyolódott zöldek legfeljebb a szekundánsok szerepére tarthatnak igényt. A közvélemény-kutatások egyértelműen a kancellár győzelmét jósolják, hiszen a többség őt tartja az egyesülés atyjának.

Dalos György: Független sajtó az NDK-ban


A titkos és kevésbé titkos rendőrök hada, amely 1987 novemberében megrohanta a kelet-berlini Sion-egyházközség épületét, hogy lefoglalja az utóbb illegálisnak minősített irodalmat,[SZJ] aligha volt tisztában vele, hogy akciója az érintetteket erkölcsileg megerősíti.

Dalos György: Gondjaim a szabadsággal

(Januári tézisek)


1. Azokban az években, amikor Magyarországon publikációs szomjjal küszködtem, gyakran vigasztaltam magam azzal: mekkora feltűnést fogok kelteni, ha egyszer akadály nélkül elmondhatom, amit gondolok. Közben teltek az évek, s már-már olyannak láttam magamat, mint ama kishivatalnokot, egy híres régi kabarétréfa hősét.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon