Skip to main content

E. J. [Eörsi János]

E. J. [Eörsi János]: Ügyrend a kerek asztalon


A kerekasztal ötletét Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke vezette fel még március elején, amikor is szót kapott az MSZOSZ-kongresszuson; ám mivel a vagyonmegosztás ügye azóta sem rendeződött, az új szakszervezetek nem hajlandók érdemben tárgyalni. Annál nagyobb Nagy Sándorék és Főcze Lajosék (a vegyész-szakszervezet elnöke, egyben a pénteki ülés házigazdája) érdekeltsége, mivel a „kerekasztal” révén a független önszerveződő mozgalomtól kaphatnának egy kis darab létigazolást.

E. J. [Eörsi János]: Fellázadtak az üdültetők

Mi lesz veled, MSZOSZ?


Illetve még valamire hivatkoznak: az Üdülési Főigazgatóság mostanáig fennálló függőségére. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője az üdültetők május 21-i sajtótájékoztatóján váratlanul bejelentette: a MSZOSZ „vizsgálatot indít” az üdültetők Nyílt levele „létrejöttének körülményeire és hátterére” vonatkozólag (hű, de jól ismert szavak ezek!), és felfüggeszti állásából Penz Ferenc üdülési főigazgatót.

E. J. [Eörsi János]: Hasonló cipőben


A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának majálisán felszólalt a Fidesz vendégeként nálunk tartózkodó Juozas Janonis, a litvániai Független Munkásszövetség alelnöke. Forgács Pál FSZDL-elnök és a közönség a függetlenségéért küzdő nép képviselőjeként üdvözölte őt.

E. J. [Eörsi János]: Fidesz! megjött Fortinbras!


– Mit értetek nagykoalíción, ha egyszer az SZDSZ vereséget szenvedett?


Hegedűs István: Még most is úgy gondoljuk, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy erős nagykoalíció jöjjön létre. Félő, hogy az MDF vezette nemzeti-keresztény vonal nem elég felkészült ahhoz, hogy kivezesse az országot a válságból. Kérdéses, hogy – még ha az SZDSZ és tőle függetlenül a Fidesz ellenzékisége konstruktív lesz is – meg tudja-e hozni a kormánykoalíció a szükséges intézkedéseket. Ezért előnyös volna a nagykoalíció még akkor is, ha abban az MDF nyilvánvalóan dominálna.

E. J. [Eörsi János]: Esélylatolgató


Hála a szavazatszámlálás zökkenőinek, még nyomdába adáskor (27-e, 20 óra) sem rendelkezünk végleges és elégséges választási adatokkal. A területi listás megoszlás országosan, a legutóbbi jelentés (96%-os készültségi fok) szerint a következő:
 

E. J. [Eörsi János]: „Van kiút!”

Inflációfékező menetrend


Mi a különbség a „Van kiút!” és a tavaly áprilisban elfogadott program – A rendszerváltás programja – között?

Soós Károly Attila: Semmilyen lényeges vonatkozásban nincs eltérés. Csupán arról van szó, hogy mivel valóságos esélyünk van a kormánykoalícióban való részvételre, előtérbe kerülnek a rövid távú gazdaságkezelési kérdések. Ezek között a legfontosabbnak az infláció elleni határozott fellépést tekintjük.

Az eladósodás kezelése is éppilyen fontos…

S. K.






E. J. [Eörsi János]: A MOSZ


Február 24-én, a Szakszervezeti Kutatóintézet épületében megalakult a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Az alapítónyilatkozatot 13 munkástanács képviselői írták alá, a szövetség elnökévé Somlay Lajost, a budapesti Elektromos Művek munkástanácsának elnökét választották.

A „második munkástanács parlament” elnevezésű rendezvényt a Munkástanácsok Információs Irodája készítette elő.


E. J. [Eörsi János]: „Ebbe a játékba nem mehettünk bele”

– válaszol az SZDSZ ügyvivője


Folyt-e vita az SZDSZ ügyvivői között a nemzeti csúcstól való távolmaradás kérdésében?

Magyar Bálint: Abban egyetértettünk, hogy e tárgyalásoknak nincs sok értelme: hogy nincs megfelelően előkészítve, tisztázatlan a napi- és eljárásrendje, továbbá túlságosan tág a meghívott pártok köre. Vita csak akörül forgott, hogy miképpen adjunk hangot e véleményünknek. Örülök, hogy végül is távol maradtunk, én magam kezdettől fogva emellett voltam.

Talán nem osztatlanul népszerű a sok párt meghívására vonatkozó bírálatotok.




E. J. [Eörsi János]: Sátoralja–új–hely a Parlament előtt


A békásmegyerieket – akikről múlt számunkban írtunk – új sátorozók váltották föl a Parlament előtti gyepen. Nem is akárkik: Szignár János postás, aki délutánonként jár szolgálatba, s ilyenkor a sátrára tűzött NE ZAVARJÁTOK OTTHONOMAT! felirattal demonstrál, továbbá Rostás Sándor, a Csövi, a decemberi, EMKE-aluljárói hajléktalan tüntetés szervezője, ama küldöttség oszlopos tagja, amely Bielek József főpolgármesterrel tárgyalt az első tömegszállás birtokbavételéről.

E. J. [Eörsi János]: Mit csinál a Liga ?

„Hosszú harcra kell felkészülni”


A nemzeti háromoldalú tárgyalások nem alkalmasak arra, hogy gazdasági kérdésekben megállapodás jöjjön létre. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal megfigyelői státusú tagjának: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának nem szabad felőrlődnie a II. bizottságokban zajló huzavonában. A független szakszervezeti mozgalom építésére, a meglévő és leendő szakszervezeti aktivisták képzésére és a helyi konfliktusok rendezésében való részvételre, tanácsadásra kell helyezni a súlyt – nyilatkozott a Beszélőnek Bruszt László, a Liga ügyvivője.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon