Budapest lakói ezentúl közvetlenül Szergej Mavrogyitól kapják a metrókocsikat: a hírhedt orosz MMM „részvénytársaság” vezérigazgatója október 30-án ugyanis épp abban a választókerületben nyerte el az Állami Duma megüresedett helyét, ahol az immár jelentős Mavrogyi-érdekeltséggel működő vagongyár is üzemel. Az utóbbi hónapok fő-fő orosz botrányhőse egyenesen előzetes letartóztatását cserélte mandátumra: a hivatalos vád ellene adócsalás volt.
Egy őrült hét
A legidősebb és legtapasztaltabb izraeliek se igen emlékeznek még egy ilyen hétre. Pénteken este a terroristák meggyilkolták a túszként fogva tartott izraeli katonát. Hétfőn államférfiak kézjegyükkel látták el a jordán–izraeli békeszerződést. Szerdán Tel-Aviv szívében nagyerejű bomba robbant egy buszban. Pénteken kijelentették: „Nem engedjük, hogy a Hamasz szabja meg a békefolyamat irányát és ütemét.” A közhangulat gyorsabban változott, mint az októberi időjárás: mint valami megbolondult inga. De azért továbbra is normális izraeliek maradtunk.
Béke Észak-Írországban?
„Felismerve a jelenlegi helyzetben rejlő lehetőségeket, valamint annak érdekében, hogy erősítse a demokratikus folyamatot, és aláhúzza e folyamat sikere iránti határozott elkötelezettségét, az IRA vezetése elhatározta, hogy augusztus 31-én, szerdán éjféltől minden katonai operációt teljesen beszüntet.” Az elmúlt huszonöt év során „a világ legkitartóbb, legkönyörtelenebb és legprofesszionálisabb terrorista szervezetévé” (Economist) vált Irish Republican Army – Ír Köztársasági Hadsereg – ilyen, diplomatákat is irigylésre késztető nyelven jele
Exportálható-e a jószomszédság?
Európai Stabilitási Egyezmény elnevezéssel rendezték meg Párizsban május 26–27-én azt a konferenciát, amelyet az Edouard Balladur francia miniszterelnök nevével fémjelzett közép-európai megbékítési stratégia első hivatalos állomásának szántak. Az eszmecsere szponzora az Európai Unió volt, elnöke pedig a közösség soros elnöki feladatait ellátó Görögország képviselője.
Előző nap, szeptember 16-án ugyanis Jelcin elnök bankszakemberekkel tervezett találkozója helyett váratlanul a hírhedt Dzerzsinszkij-hadosztály kötelékénél tett látogatást. De itt sem a KGB utódszervezeteként működő belügyi elitalakulat harckészültségi fokát ellenőrizte, hanem bejelentette a tisztikar előtt, hogy változtatást hajt végre a kormányban: visszahelyezi „jogaiba” Jegor Gajdart, a tavaly decemberben menesztett radikálliberális piacgazdász kormányfőt, és megteszi gazdasági miniszterelnök-helyettesnek.
A farkassal csak akkor lehet békésen együtt élni, ha lenyúzzák a bőrét – idézte a Krilov-példázatot vasárnap éjszaka a moszkvai Jelcin-párti tüntetés egyik szónoka. Arra gondolt, hogy a ruckojokkal, haszbulatovokkal nem lehet többé kesztyűs kézzel bánni, lejárt a kompromisszumok ideje.
Alig hajtották végre – nyilvánvalóan orosz közreműködéssel – a partraszállást az abház Szuhuminál, néhány nap múltán az orosz parlament rendeleti úton „birtokba vette” az ukrán felségterületnek számító Szevasztopol kikötőjét.
A csecsen főváros, Groznij (neve is azt jelenti, „rettegett” város), szinte naponta tanúja az efféle terrortámadásoknak, különösen mióta Dzsohar Dudajev, az egykori repülőstiszt, akit mellesleg 1991 októberében népszavazáson választottak elnökké, április közepén bejelentette, hogy feloszlatja a csecsen parlamentet, elnöki kormányzást és kijárási tilalmat vezet be.
Mintha ugyanott lennénk, ahol március, sőt december legelején. Nézzük az „eredményeket”:
Jelcint nem váltották le, de az elnök megerősítésére hivatott népszavazást is megtartják. („Ne mondják, hogy a képviselői hatalom nem akarja hallani a nép hangját” – kommentálta Haszbulatov.) Az elnöki jogköröket erősen megnyirbálták, megerősödött viszont a kormány hatalma, s a kormány a belügyminiszter „pálfordulásával” egyértelműen Jelcin mellett áll.
Borisz Jelcin szombaton este fél tízkor „sorsfordító” beszédet intézett az orosz néphez, melyben bejelentette: az oroszországi hatalmi válság megoldásáig „különleges elnöki kormányzási rendet” vezet be. Egyúttal felszólította az ország népét: vegyen részt azon az április 25-re tervezett „bizalmi szavazáson”, amelyen el kell dőlnie, akarja-e őt elnöknek az ország, avagy sem.
Miközben tévébeszédét tartotta, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége rendkívüli ülésre gyűlt össze.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 48 hét
10 év 21 hét
10 év 25 hét
10 év 25 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét
10 év 29 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét