Skip to main content

K. I. [Kiss Ilona]

K. I. [Kiss Ilona]: Hátra a lenini úton?

Orosz népképviselők kongresszusa


A legfőbb „rossz” maga Jelcin és csapata, de nem egyedül csak a neokommunista-neonacionalista egységfront asszonytagozata számolna le szívesen vele: a népképviselők március 10-én, szerdán nyíló kongresszusát most is, mint múlt év decemberében, egyre többen szeretnék a „hosszú kések” kongresszusának látni.

A VIII. rendkívüli kongresszusnak a terv szerint két fő napirendi pontja lesz. Az egyik: megtartják-e az április 11-re kitűzött összoroszországi népszavazást; a másik: „betartják-e” az alkotmányt a legfelsőbb orosz államhatalmi szervek és magas beosztású államhivatalnokok?


K. I. [Kiss Ilona]: A „Jelcin-dosszié”

avagy a mi kis „hasadóanyagaink”


A két kötetben tetemes átfedések vannak: a Jelcin-dosszié több mint húsz kulcsfontosságú dokumentuma ott van a Móra-kötetben is, ám ott vannak olyan iratok is, amelyek a Jelcin-dossziéból hiányoznak, s amelyeknek meglétét Litván György csak feltételezheti kötetük előszavában.

K. I. [Kiss Ilona]: Milyen háború folyik Moldáviában?


Kísértetiesen hasonló kérdést tett fel néhány hónappal ezelőtt lapunk hasábjain Király Béla, hogy a katona fegyelmével és pontosságával meghatározza, mi is az az irracionális őrültség, ami határainktól délre folyik. Király Béla akkor azt mondta: Jugoszláviában öszvérháború van, amelyben szinte képtelenség elkülöníteni s kézben tartani a reguláris és irreguláris seregek akcióit.

K. I. [Kiss Ilona]: A bomlás virágai


Január 15-én Jurij Bondarjev orosz író és társai az Orosz írószövetség udvarán „Ki a zsidókkal és a zsidóbérencekkel!” jelszót skandálva elégették Jevtusenko kitömött bábuját. A jeles irodalmárok, úgy látszik, vajmi keveset törődtek azzal, hogy az etnikai konfliktusok feldolgozásának van már tudományos módszere is: a moszkvai Etnopolitikai Intézet elkészítette azoknak az „etnikai egységeknek” a listáját, amelyek meg akarják változtatni lakóhelyük jelenlegi jogi státusát.

K. I. [Kiss Ilona]: „Visszaszerezhetjük szláv identitásunkat”


Ukrajna függetlenné válásának másnapján Jelcin jóformán még szóba sem akart állni az ukránokkal: a diplomáciai elismerést pedig különösen kemény feltételekhez kötötte, a hét végén viszont már minden további nélkül aláírta az ukrán–orosz–belorusz paktumot. Mi történt a két időpont között? Mit jelent a második breszti béke Oroszország számára? – Ezt kérdeztük a Beszélő puccs-gyanús időkben immár megszokott Fehér Ház-beli hírforrásunktól, Oleg Rumjancevtől, az orosz parlament alkotmányügyi bizottságának elnökétől.

– A breszti paktum elsősorban megnemtámadási szerződés.


K. I. [Kiss Ilona]: Puccsra puccs?


Már sorok sincsenek. A külvárosi üzleteket ki sem nyitják, a belvárosi nagyáruházakban, a GUM, a Gyetszkij mir polcain Mif (Mitosz) nevű mosópor sorakozik, „Legelőször a cukor tűnt el véglegesen” – jegyzi meg barátunk, miközben nagyvonalúan nekünk ajándékozza bevált(hat)atlan júniusi cukorjegyét. Beülünk a húsz éves Zsiguliba: egy darab működő automata öngyújtó köré épített karosszéria – minél gyorsabban száguldunk át piroson, zöldön, annál jobban rettegünk, hogy most, most esik szét alattunk.

K. I. [Kiss Ilona]: Vámháború


Június 14-e a gyász napja volt a Baltikumban: a több százezer embert érintő deportálások 50. évfordulója emlékére gyászmenetek indultak mindhárom fővárosban.

K. I. [Kiss Ilona]: Oszd meg – és osztozkodj!


Két nappal az Öböl-háború kitörése előtt a muzulmán többségű Groznij városában az Iszlám Újjászületés Párt megkezdte az önkéntesek toborzását az iraki hadseregbe, s a több száz jelentkező listáját át is adták az iraki szovjet követségen. Az önkéntes osztag sorsáról nincsenek híreink, annyi bizonyos, hogy a Szaddám Huszein melletti tüntetések azóta is mindennaposak mind a déli határvidék muzulmán központjaiban, mind Moszkvában.

A hírek szerint azonban mégsem az Irak melletti szolidaritás szólítja a legtöbb embert az utcára.


K. I. [Kiss Ilona]: Normák és gesztusok


Beszélő: Hogyan értelmezhető nemzetközi jogi szempontból a Visegrádon aláírt nyilatkozatok státusza?

V. L.: A három ország által aláírt két dokumentum olyan politikai deklarációnak tekinthető, amely nem tartalmaz nemzetközi jogi normákat.


K. I. [Kiss Ilona]: Belépés csak kötött pulóverben


A hétfő esti szovjet tévéhíradó nézői nem a megszokott sötét öltönyben láthatták elnök-főtitkárukat: Gorbacsov ezúttal laza kötött pulóverben fogadta a riporter kérdéseit a szintén pulóvert viselő Helmut Kohl oldalán. A jelek szerint Gorbacsovnak nemcsak öltözködési szokásait kell enyhíteni ahhoz, hogy bebocsáttatást nyerjen az Európai Házba, pontosabban, hogy katonai engedményekért cserébe, hozzájusson a hőn áhított kölcsönhöz.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon