Skip to main content

Kálmán C. György

Kálmán C. György: A tudós költő viccelődik

Könyvek négyszemközt


Hogy Umberto Eco doctus, azt régóta tudjuk; hogy poéta is, csak később derült ki.

Pedig gyanakodhattunk volna. A magyar olvasó is könnyen hozzáférhetett annak idején A nyitott mű című kötetben közreadott káprázatos giccs- és népszerű irodalomról szóló elemzésekhez, amelyből kiviláglott, hogy az elvont jelentéselméleti kérdésekkel (is) foglalkozó tudósnál nem esik messze egymástól a higgadt analízis és a metsző gúny, a sápatagnak tetsző teória és a szövegek érzékletes, már-már érzéki boncolgatása.


Kálmán C. György: Ne kelljen választani

Könyvek négyszemközt


Csaknem reménytelennek tetszik hatásosan elkezdeni az itt következő írást, amely két jelentős író ugyancsak jelentős (mi több, élvezetes és magávalragadó) publicisztikai kötetéről szólna. Ilyenkor szokás utalni a ’89-es fordulat utáni nagy publicisztikai hullámra, az írók új és felszabadult politizálási hajlamára, a kiszélesedett publikációs lehetőségek nagy csábítására, a szépirodalom és az újságírás összefonódásának évszázados magyar hagyományára vagy arra, hogy hogyan termékenyítheti meg a publicisztikai teljesítmény a szépprózát.

Kálmán C. György: A neves, Nobel-díjas angol író, Uiliem Góulding könyve magyarul

Könyvek négyszemközt


Mire és meddig elég a mesterségbeli tudás? Mi több kell ennél? Invenció? Hatalom? Jól eltalált pillanat? Szeretet? Tehetség?

Ezek az alig megválaszolható kérdések nemcsak témái Golding könyvének, amely „művészregény”, tehát tárgya az írói küzdelem, az irodalmi alkotás, az irodalmi élet; hanem, mivel többé-kevésbé kulcsregényről, legalábbis (sejthetően) számos önéletrajzi elemmel átszőtt írásról van szó, magával ezzel a regénnyel, sőt Golding életművével kapcsolatban is óhatatlanul az olvasó eszébe jutnak.


Kálmán C. György: Utazók és kultúrák

Könyvek négyszemközt


Bevallom, nehezen leküzdhető unalommal rágtam át magam Henry Miller görögországi útinaplóján.

Mondhatnám, hogy a könyvön az üresfejű, sznob amerikai édelgése és rajongása uralkodik el, de nem egészen lenne igaz, mert Miller azért sokat tud a görög kultúráról, nem is rajong mindig (csak túl gyakran), és kifejezetten őszinte.

Ez fontos, hiszen útinaplót, útleírást számos okkal és szándékkal olvashatunk, de mindig sok minden derül ki belőle az író, elbeszélő személyéről (vagy legalább arról a személyről, akit beleírt a szövegbe). Milyen utazó Miller?




Kálmán C. György: Tükörben tükrök

Könyvek négyszemközt


Hogy a Tükörben sorozat első darabja éppen Kosztolányival foglalkozik (s fordítva: hogy egy, a Kosztolányi fogadtatását feldolgozó kötet éppen a Tükörben sorozat első darabjaként jelent meg), szimbolikusnak is tekinthető. Kosztolányi és a tükör valahogyan elválaszthatatlanok; nemcsak a valóságos Kosztolányi nem is igen titkolt, de sohasem tolakodó hiúságára kell gondolnunk, hanem például az Esti Kornél záródarabjára, az utolsó felolvasás záróképére.

Tükrök: Kosztolányi nézné magát bennük? Vagy az olvasó néz beléjük – és Kosztolányit látja? Hogyan kell ezt elképzelnünk?


Kálmán C. György: Az alapeset

Könyvek négyszemközt


Kezdhetném azzal, és nagyon-nagyon igazságtalan volnék, hogy semmi különös, egy újabb önéletrajz, olvasható, nem felkavaró, érdekes, de nem nagyon fontos.

Kálmán C. György: Ebben és ebből élünk

Könyvek négyszemközt


Parti Nagy Lajos összeszedte tárcáit, amelyeket három éven át minden számában (vagyis kéthetenként) hozott a Magyar Napló, s így létrejött az utóbbi idők egyik legkiemelkedőbb magyar prózakötete.

Igen, tudom: nagy szavak. Különösen furcsán hangozhatnak tárcákkal, kisesszékkel, glosszákkal kapcsolatban: a múlandóságnak szánt műfajok ezek.


Kálmán C. György: Belső beszéd

Könyvek négyszemközt


Lator László nemcsak költő és kimagasló műfordító, de kritikus és esszéista is. Új esszékötete a huszadik századi magyar irodalom, szűkebben: a magyar költészet nagy egyéniségeivel foglalkozik; a Nyugat nagy nemzedékén kezdve Várady Szabolcsig és Ferencz Győzőig jut el. Természetes, hogy Latort elsősorban a líra vonzza, s mint igazi szakmabeli, szereti közelről szemügyre venni a szövegeket – ezért aztán egész sor verselemzés található a Szigettengerben.

Kálmán C. György: Eric Knight csodálatos könyve

Könyvek négyszemközt


A recenzens, minthogy kicsit távol van hazájától, nem tudja megítélni, hogy az élesedő választási kampányban mekkorát durran a hír: második kiadásban megjelent végre Eric Knight novellafüzére. A zajló magyar élet szagától (bocsánat, illatától) távol inkább tisztán irodalmias kérdéseken mélázik. Ilyeneken:

A magyar kiadás: második? Hogy lehet még „csak” a második kiadás? Hát nem keresték? Senkinek nem kellett? Lustaságból? Szerzői jogok? Kultúrpolitikai okok?

Fordította: Szerb Antal? Hogyan, hogy nem kiált a mű újrafordítás után, hogy nem avul?




Kálmán C. György: A cseh Csoda

Könyvek négyszemközt


Nem ismerem a barokk pásztorregények mai értelmezési gyakorlatát, de azért jól el tudom képzelni, hogy lelkes tudósok egymást túlszárnyalva igyekeznek bizonygatni, hogy nem az az udvari-politikai fondorlat ám a fontos, amelyet így bekosztümözve ad tudtunkra a régi szerző, hanem mint irodalom remek a mű. Hogy ne a kulcsot keressük, hanem olvassuk a regényt, igazi ínyencként.

Ezt minden olyan művel el lehet játszani, amelyről tudjuk, hogy a többé-kevésbé beavatottak ráismernek a szereplőkre, helyszínekre, eseményekre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon