Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: A vég kezdete?


A rendőrállam kezdetei

Az év krónikája a szigorított javító-nevelő munkáról szóló törvényerejű rendelet hatályba lépésével kezdődik. Ekkoriban válik nyilvánvalóvá, hogy a munkanélküliség felszámolásának szocialista vívmánya, az általános foglalkoztatottság jelszava és politikája összeomlóban van. Egyes vidékeken, például Ózdon, amelynek gazdasága egyetlen nagyüzem, a kohászati művek működésén és fejlesztésén alapult, munkanélküliség kezd kialakulni. A korabeli sajtó a munkanélküliséget „foglalkoztatáspolitikai gondoknak”, „átmeneti elhelyezkedési nehézségeknek” nevezte.


Kőszeg Ferenc: A Beszélő 0. éve


Matolay Magdi emlékének

(Cserépkályha) A nyolcvanas évek elején a budapesti belterületi bérházakban már alig voltak szén- vagy éppen fafűtéses kályhák. A tanácsi házkezelőségek a lakók fáspincéit raktáraknak adták ki, a gyerekek ijesztgetésére szolgáló szenesember kiveszett a nagyvárosi folklórból, akár a Tüzép a kabaréból. A cserépkályhákba, kandallókba gázkonvektorokat szereltek, a hengeres fürdőszobakályha átadta helyét a villanybojlernek.


Kőszeg Ferenc: Halálkrónika


(Szép temetés) Túl vagyunk a halál protokollján. Megy neked a temetésrendezés, anyám mondott valami ilyesmit a nagyanyám temetése után, 1960 decemberében. Úgy mondta, mintha elismerésnek szánná, de nagyon bissigre sikeredett, nem lehetett nem kihallani belőle, hogy „inkább az életében lettél volna egy kicsit figyelmesebb, megértőbb vele, inkább tanultál volna meg németül, hogy megértsd, amit mond, mintsem hogy elkönyveljed együgyűnek, szűklátókörűnek, pusztán azért, mert csak annyit értettél meg belőle, amennyit a tört magyarságával ki tudott fejezni”.

Kőszeg Ferenc: 1956: a magunk képére formált forradalom


A Beszélő 1981 őszén lezárt első száma Bibó István 1956 novemberében írt Kibontakozási javaslatát közölte. A szamizdat folyóirat utolsó, 27. számában a Bibó István és társai bűnperében kihirdetett ítélet olvasható.

A demokratikus ellenzék szervezett először – magánlakásban, de a bárki által látogatható repülő egyetem keretében – félig nyilvános megemlékezést a forradalom évfordulóján 1981-ben, és a demokratikus ellenzék szervezett először tüntetést a Batthyány-mécsesnél Nagy Imre és társai kivégzésének emléknapján 1988-ban.


Kőszeg Ferenc: Solt Ottilia 1944–1997





A sorstragédia, amely a balesettel és fia, Máté halálával kezdődött, csodálatos barátunk, munkatársunk, Nagy W. András megbetegedésével és halálával folytatódott, bevégeztetett.


Kőszeg Ferenc: Befejezetlen szimfónia


Adatok

A hetilap-Beszélő első évfolyamában (1990. augusztus 11.) Révész Sándor Csakok és csalások címmel emlékezetes cikket közölt a rendőrségi statisztikák és a rendőrségi nyilatkozatok szórakoztató ellentmondásairól. Révész egyebek közt idézte a rendőrök által elkövetett bűncselekmények számának folyamatos csökkenéséről szóló diadalmas jelentést (1983: 1061; 1986: 945; 1989: 870 bűncselekmény), majd megállapította, hogy az összbűnözés számait meg a rendőrség létszámadatait összevetve a rendőrök felülreprezentáltak a bűnelkövetők populációjában.


Kőszeg Ferenc: Nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarországon

Törvénytörténet, rövid tanfolyam


A rejtőzködő állambiztonsági szervezet

A nemzetbiztonsági szolgálatok (a titkosszolgálatok) működésének törvényi szabályozása – és különösen működésük külső ellenőrzésének törvényi szabályozása – viszonylag új a nagy múltú demokráciák törvényalkotásában is. Az Egyesült Államokban a nemzetbiztonsági törvény 1980-as módosítása hozta létre a titkosszolgálatokat felügyelő kongresszusi és szenátusi bizottságokat. Ausztráliában 1979-ben, Kanadában 1984-ben született átfogó nemzetbiztonsági törvény.


Kőszeg Ferenc, Zádori Zsolt: „Ha már több párt, akkor minél több legyen…”

Beszélgetés Berecz Jánossal


Mi magyarázza, hogy az 1988. májusi pártértekezlet után fél évvel a pártvezetés szakított az ott elfogadott állásponttal, mely szerint a pluralizmust az egypártrendszer keretei között kell megvalósítani, és elfogadta a többpártrendszert? Egyáltalán, hogy képzelték akkor a többpárti jövőt?

A pluralizmus kifejezés az MSZMP szótárában először kb. 1986 táján került elő, amikor is a szűk vezetés számára világossá vált, a tömegek pedig a bőrükön érezték, hogy a XIII. kongresszus irányelve alkalmatlan arra, hogy a gazdasági krízisből kivezesse az országot.


Kőszeg Ferenc: A kintlét elviselhetetlen könnyűsége

Válasz Tamás Gáspár Miklósnak


A liberális Mikulás

„Nálunk az igazgató íróasztalán még mindig ott van a Lenin-szobor – panaszolta egy felszólaló egy baranyai falu választási gyűlésén, 1990 tavaszán. Miért nem tesz már valamit az SZDSZ?” A hallgatóság egyetértőleg morgott.

Azóta hányszor, de hányszor hallottuk: miért tűri az SZDSZ, hogy X még mindig a helyén van, és miért tűri, hogy Y-t kirúgják. Miért engedi, hogy Z zsebre vágja a vállalatot, és miért nem csap oda, hogy W ne akadályozza már a privatizációt?




Kőszeg Ferenc: Bűnös bűnbakok

 
Az igazságszolgáltatás igazságtalan. A törvényhozó s még inkább a törvénykező tudja, a bíró nem igazságot szolgáltat, hanem jogszabályt alkalmaz.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon