Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Átkiabálni a vizesárkon…

Beszélgetés Göncz Árpáddal


Beszélő: A Szovjetunió felbomlása után magukra maradó távoli oroszországi területek viszonyai innen nézve meglehetősen áttekinthetetlenek. Az újságokból és a televízióból megismerhettük a finnugor rokonokkal való találkozás részleteit. De vajon jelenleg milyen állami intézmények szemelték ki például Vologyát, a vadászt, aki rénszarvast áldozott a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére? Öt évvel ezelőtt nem lett volna kétséges, hogy a KGB választotta éppen őt. De most?

– Mindenütt működnek a nemzetiségi tanácsok.


Kőszeg Ferenc: A botrány legalitása

Október 23. bizottság


– A kormánypárti képviselők nem szavazták meg a bizottság felállítását, egy sajtótájékoztatón le is szögezték, hogy ez a képviselőcsoport semmilyen felhatalmazással nem rendelkezik, tagjai csak egyéni képviselői jogaikkal élhetnek. Így igazán bizonyító erejű dokumentumok, belső utasítások, felvételek, levelek beszerzésére a jogosítványaink kevésnek bizonyultak. Nem foglalkozhattunk a személyi felelősség kérdésével, illetve a feltételezett szándékokkal sem.

Kőszeg Ferenc: Egy kései folklórgyűjtő

Dobos Ilona, 1922–1993


A modern, strukturális modellekkel és számítógépekkel dolgozó ethnológusok, azt hiszem, autodidaktának, kívülállónak tekintették. A tudomány dezantropomorfizál. Dobos Ilona gyűjtőmunkájának, kutatásainak eredményeit nem lehet elvonatkoztatni azoktól a furcsa, különc, sokszor bolondos emberektől, akiknek történeteit feljegyezte.

De nem tekintették maguk közül valónak a hagyományos néprajzosok sem, akik a folklórban a tiszta forrást, a romlatlan népi és magyar kultúrát keresik.


Kőszeg Ferenc: Tartózkodó kérelem


Beszélő: A Szlovákia ET-felvételével kapcsolatos magyar álláspontról időben történt-e a külügyi bizottságban az egyeztetés? Megfelelő tájékoztatást kapott-e a bizottság, s volt-e ideje a mérlegelésre?

Szent-Iványi István: Sajnos minderre nem került sor. Bár közel fél év állt rendelkezésre, hogy felkészüljünk Szlovákia felvételét illetően, a külügyi bizottság csak egy héttel a döntést megelőzően, amolyan tűzoltó jelleggel ült össze.


Kőszeg Ferenc: Maradjunk magunknak

Idegenrendészet


Cseppben a tenger

A Pest Megyei Munkaügyi Központ – tájékoztatnak az Országos Rendőr-főkapitányság idegenrendészeti osztályán – 70 ezer munkanélkülit tart nyilván, s közben 70 ezer külföldi munkavállaló van a megyében. Meglepő adat, már-már felháborító. Csak furcsa módon ellentmond az idegenrendészeti osztály saját adatainak. 1992-ben ugyanis, mondják, 27 692 egy évnél hosszabb időre érvényes tartózkodási engedélyt adtak ki, főképpen Magyarországon tanuló diákoknak és itt tevékenykedő üzletembereknek.


Kőszeg Ferenc: Hány a magyar?


Beszélő: Hogyan lehet megállapítani, hogy valaki, aki tartósan külföldön él, magyar állampolgár-e?

– Az alapvető szabály, hogy a kérelmezőnek kell bizonyítania magyar állampolgárságát. A bizonyítás akkor a legkönnyebb, ha az illető egyértelmű hatósági dokumentummal rendelkezik, régi személyi igazolványa, útlevele, anyakönyvi kivonata vagy más hasonló okirata van. Ennek alapján a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya az itthoni dokumentumokból megpróbálja megállapítani az állampolgárságot.


Kőszeg Ferenc: Újra Kerepestarcsán


Hétőn, június 15-én egy osztrák emberi jogi szervezet, a menekültkérdéssel foglalkozó Asylkoordination Österreich néhány munkatársa járt Kerepestarcsán. Arra voltak kíváncsiak, biztos harmadik országnak tekinthető-e Magyarország, nem fenyegeti-e az Ausztriából ide visszatoloncolt menekülteket az, hogy innen olyan országba szállítják őket, ahol életük és szabadságuk veszélybe kerül. A Beszélő munkatársai csak kalauzként tartottak az osztrákokkal, nem szándékoztunk újra írni Kerepestarcsáról. Beszélgetés közben azonban kiderült, idén újabb kínai csoportokat szállítottak Pekingbe.

Kőszeg Ferenc: „…mint amikor kirándulás előtt összekészítem a holmimat”

Honvédelmi törvény


Mit tehetünk az ellenséggel?

Beszélő: Mi történik, ha az országba erőszakosan idegenek hatolnak be vagy súlyos légtérsértés éri az országot? Mire ad az alkotmány felhatalmazást?

Baraczka Róbertné: Először is meg kell határozni, hogy a behatolás minek is minősül. Ha idegen hatalom fegyveres támadásának, akkor ki kell hirdetni a rendkívüli állapotot. Ettől kezdve az ügy ura a Honvédelmi Tanács, amely egyesíti az Országgyűlés, a köztársasági elnök s a kormány jogkörét.




Kőszeg Ferenc: Lesz-e ügyvédje a népnek?

Ombudsman ’93


Végre… sóhajtott fel Isépy Tamás államtitkár, amikor 1992. szeptember 1-jén megkezdődött az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény általános vitája. Örömében azt jósolta, hogy a magyar ombudsman, „a nép ügyvédje”, ahogy Spanyolországban mondják, 1992 végére talán megkezdheti működését. Hack Péter, az SZDSZ vezérszónoka óvatosabb volt: ő 1994 elejére jövendölte az intézmény létrejöttét. Két alapvető kérdésre azonban most, 1993. május 10-én is csak szenvedélyes fogadók mernének válaszolni:



1.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: „Egy történelmi tényről van szó”

Elkésett beszélgetés Méray Tiborral


Szerkesztőségünk tartozott Méray Tibornak. A szamizdat-Beszélö 2. száma, amely 1982. januári keltezéssel jelent meg, közölte Donáth Ferencnek Molnár Miklóshoz, a Svájcban élő történészhez írott levelét. Nagy Imre 12 év börtönbüntetésre telt harcostársa írásában kifogásolta, hogy Méray Tibor a forradalomról szóló, 1959-ben angolul, majd 1978-ban magyarul megjelent könyvében az 1958-ban kiadott Fehér Könyv V.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon