Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: Olvasóinkhoz


„A Beszélő szerkesztőségében nincsenek telexgépek, tudósítóit nem tudja újságíró-igazolvánnyal a helyszínre küldeni. Csak akkor lesz miről beszélnie, ha olvasói a segítségére sietnek” – ezt Kis János írta 1981 őszén, a szamizdat-Beszélő első számának beköszöntőjében.

Azóta többször is az olvasókhoz kellett fordulnunk – s nemcsak hírekért, eszmei szolidaritásért. A piacgazdaság keményebb ellenfélnek bizonyult, mint a lebomló pártállam.


Kőszeg Ferenc: Háború és bűnhődés

Alkotmánybíróság


Szigethy Istvánnak, aki először…


A kör bezárult. A történelmi felelősségre vonás gondolata visszatért oda, ahonnan elindult: az 1956-os tömeggyilkosságok tetteseinek megbüntetéséhez. Erre – de legalábbis a történtek tényszerű feltárására – az igény már 1988–89-ben megfogalmazódott.

Kőszeg Ferenc: Kellem és karizma

Belvillongás a Fideszben


1990-ben az SZDSZ óriásplakátjairól három arc nézett a választópolgárra: Pető Iván, Rajk László, Magyar Bálint. Tudjuk. Merjük. Tesszük. A Fideszt s a fiatal demokraták három, jelszóként hirdetett értékét ugyancsak három politikus képviselte. Orbán Viktor testesítette meg a radikalizmust, Fodor Gábor a liberalizmust, Deutsch Tamás pedig az alternatív szemlélet- és életmódot. Mára a radikális és az alternatív gyanús jelző lett a Fideszben, eláshatja magát, akire rásütik.

Kőszeg Ferenc: „Fontos, hogy a politikai erők beszélő viszonyban legyenek egymással”

Beszélgetés Kuncze Gáborral


Beszélő: „Nem politikai vitáról, hanem kifejezetten személyi döntésről volt szó” –mondtad a Magyar Hírlap munkatársának, visszautasítva a közted és Pető Iván pártelnök közötti konfliktusról szóló találgatásokat. A lap vezércikkében Gádor Iván mégis úgy véli, hogy „Kuncze jelölése… a párt karakterének, arculatának megváltozását” ígéri, és célja „a liberális néppárti jelleg erősítése”.

Az ügyvivői testületben nem politikák vitatkoztak egymással, a szabad demokraták politikájában nem várható változás.


Kőszeg Ferenc: „A kormány hajlandó volt a mi fejünkkel is gondolkodni…”


Beszélő: A honvédelmi törvény tárgyalása során jelentős véleménykülönbség volt a Fidesz és az SZDSZ álláspontja között, különösen az alkotmánymódosítás szükségességének a kérdésében. Most mégis létrejött a megállapodás, miután az SZDSZ álláspontja módosult. Ennek politikai, szakmai vagy jogi okai voltak?

Eörsi Mátyás: Amikor a honvédelmi törvény vitája elkezdődött, a kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítást. Az SZDSZ azt mondta, hogy az alkotmánymódosításhoz nem járul hozzá.


Kőszeg Ferenc: Kívül tágasabb

Idegenrendészeti törvény


Egy országot elhagyni végleg vagy ideiglenesen – emberi jog. E jog önkényes korlátozása a diktatúra botránya volt. Botrány volt akkor is, amikor a „puha diktatúra” viszonylag keveseket ítélt országfogságra.

Egy országba beutazni, ott letelepedni ellenben a fogadó ország szándékától függ. Az állami szuverenitást ebben a tekintetben legfeljebb nemzetközi szerződések és konvenciók korlátozzák: a menekültek befogadásának, a családegyesítés elősegítésének kötelezettsége, a faji, nemzeti, vallási diszkrimináció tilalma.


Kőszeg Ferenc: A demokrácia ára?

Beszélgetés a bűnözésről Gönczöl Katalinnal


Magyar részről a kongresszusnak tíz védnöke volt, köztük a két szaktárca, a belügy és az igazságügy minisztere, továbbá a művelődési miniszter, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Akadémia elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, az ELTE rektora és az állam- és jogtudományi kar dékánja. A résztvevők a nemzetközi szokásoknak megfelelően részvételi díjat fizettek, a szervezők csak a főreferátumok előadóit látták vendégül, így a kongresszus pénzügyi mérlege előreláthatólag nullszaldós lesz.

Kőszeg Ferenc, Révész Sándor: „Kemény harcok várnak ránk…”

Beszélgetés Horn Gyulával és Pető Ivánnal


Beszélő: Csütörtökön tájékoztatták a sajtót a két párt konzultációjáról, pénteken jelent meg az MSZP programtervezete, és másnap olvashattuk Pető Iván igen kritikus kommentárját erről a programtervezetről.

Horn Gyula: Szögezzük le mindenekelőtt, hogy ami megjelent, az nem programtervezet, ezt a szöveget még semmiféle testület nem vitatta meg, egyszerűen megtettük azt, amit márciusban ígértünk, feldolgoztuk azokat a felvetéseket, amelyek a társadalomból hozzánk beérkeztek.


Kőszeg Ferenc: Be vagyunk biztosítva!

Interjú Morvay István címzetes államtitkárral, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal elnökével


Beszélő: A BM Menekültügyi Hivatala idén február óta központi államigazgatási szervként Menekültügyi és Migrációs Hivatal néven működik. Mi volt ennek a váltásnak az oka?

Morvay István: Az, hogy szilárdabb jogi kereteket kell teremteni. A BM Menekültügyi Hivatalát 1989-ben egy válsághelyzetben hirtelen kellett felállítani, és a jogszabályokat is rohamtempóban kellett megalkotni. Ma már világos, hogy ezek a jogszabályok sok mindenben nem felelnek meg az európai jogrendnek, az Európában működő szervezetek gyakorlatának.


Kőszeg Ferenc: „A kikérdezés – kemény tortúra”

Beszélgetés Bárd Károllyal
Emberi Jogok Magyarországon


Beszélő: Milyen normák alapján ítéli meg a bizottság az emberi jogok helyzetét?

– Genfben elsősorban azt ellenőrzik, hogyan hajtják végre az ENSZ egyes tagállamai a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelyet a világszervezet 1966-ban fogadott el. A tagállamok öt-hat évenként tesznek jelentést. A meghallgatáson nem lehet megbukni, de feltesznek nyolcvan-száz kérdést, és ha az ember nem tud mit mondani, vagy kitérő válaszokat ad, érzékelheti, hogy baj van. Ez a mostani a harmadik magyar jelentéstétel volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon