Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: „Egy Dániel ítélt, egy Dániel”

Az Alkotmánybíróság – az ügynöktörvényről


Shylock kiáltja ezt, amikor a bírói talárt öltött Portia kimondja: kivághat egy font húst Antonio szíve tájáról. Aztán Gratiano ismétli meg Shylock mondatát gúnyosan, hisz az egy font húshoz egyetlen csepp vér sem jár. Antonio megmenekült.

Kilenc kiszámíthatatlan úr

Akik 1992 márciusában – a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény alkotmányellenességének kimondásakor – az öklüket rázták, és az Alkotmánybíróság felszámolását követelték, most áldhatják az akkori ellenzéket, hogy megvédte az Alkotmánybíróságot parlamenti többségük gőzhengerével szemben.




(Fodor Andrea), Kőszeg Ferenc: Kőszeg Ferencnek – az elefántról


Kedves Feri!

Talán nem a legszabályosabb a Beszélőben válaszolni arra, amit a Magyar Hírlapban írtál (dec. 1-jei hozzászólásod a „négy igen” előtörténetéhez), de az MH aligha adna már helyt a reflexió reflexiójának. Így talán, legalább egy olvasólevél erejéig, a Beszélő is megemlékezhet az évfordulóról.

Hogy a lényegre térjek: állításod szerint 1989. szeptember végén az SZDSZ taglétszáma nem haladta meg a kétezret. Valójában a létszám ezt már a márciusi (Corvin mozibeli) közgyűlés idejére túlszárnyalta (kb.




Kőszeg Ferenc: …a Sertéstenyésztőről


Azért talán mégis Móricz Zsigmond a legnagyobb magyar prózaíró.

Tetszenek emlékezni a Rokonokra! No, nemcsak arra, hogy „Kicsi ország – rokonország”. És nemcsak arra, hogy „Kopjáss István két malomkő közt őrlődött”. (A mi osztályunkban csak az kaphatott ötöst, aki a feleletébe beleszőtte ezt a mondatot, neves magyartanárunk kedvenc mondatát, amely a regényelemző óra végén a táblára is felkerült.)

„Á, Berci bácsi, az egy remek ember.” Erre a mondatra érdemes visszaemlékezni, mert ezzel a mondattal kezdődik a Próza. És talán ezzel is végződik.




Kőszeg Ferenc: Plexiüvegzseb


„…összeférhetetlenségi törvényt helyesen megalkotni csak úgy lehet, ha azt a nagy princípiumot tartjuk szem előtt: nem fordulni a társadalom egy osztálya ellen sem, nem kedvezni a társadalom egy osztályának sem, hanem ellene fordulni minden olyan tevékenységnek, amely a képviselő függetlenségét érinti.

Kőszeg Ferenc: …egy magyar enklávéról


Az enklávé szóról manapság Bihac jut az újságolvasó eszébe, a szerb túlerő és a szakadár muzulmánok közé szorult bosnyák terület, amelynek végnapjait fásult szorongással figyeli a világ.

Ezúttal azonban nem erről a tragikus sorsú enklávéról akarunk szólni, hanem arról a magyar enklávéról, amelyet Eigner bíró úr képez két társával néhány száz méterre a parlament épületkolosszusától, az aradi vértanú Nagysándor Józsefről elnevezett utcában.


Kőszeg Ferenc: Három lap, három példa

Beszélgetés Pánczél Gézával, az INTERA Rt. elnökével
Szponzorok piaca


Playboy

A Playboy izgalmas dolog, ’89-ben jelent meg az első száma, az Interart ’90 végétől volt egyharmad, majd 1992-től kétharmad részben tulajdonosa a magazint kiadó Lipress Kft-nek. A Playboy egyfajta alternatív gondolkodást képviselt a megjelenése pillanatában Magyarországon. Egyfajta amerikai feelinget hozott be, ami távoli volt a magyar olvasó számára, az életminőség egy más szintjét sugározta.

Az amerikai cég mennyire volt jelen?

Nem volt soha tulajdonosa a magyarországi lapkiadónak.






(Nádori Péter), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Szponzorok piaca (Beszélő, 1994. október 20.)


Tisztelt Olvasók!

A nagy hagyományú Beszélő Szponzorok piaca címmel hatoldalas összeállítást jelentetett meg október 20-i számában. Itt Kőszeg Ferenc Pánczél Gézával készített interjújában, illetve a forrásaként a Sajtóterjesztés című szaklapot megjelölő táblázatban is felbukkant a Beszélő egyik konkurensének, a Magyar Narancs című hetilapnak neve, sajnálatos módon a valóságnak meg nem felelő adatok kíséretében. Tájékoztatásuk érdekében ezért szeretném közölni az alábbiakat:

1.




Kőszeg Ferenc: Magyar Bálint: „Hiába szép az ezüst, ugyanúgy vereséget jelent…”

Választójogi afférok


Beszélő: Vegyük sorra, kinek használnak az önkormányzati választási törvény vitatott módosításai. Kezdjük a polgármesterek közvetlen választásával.

Magyar Bálint: Mint minden közvetlen választás, a legnagyobb pártnak kedvez. De hozzá kell tennem, hogy ebben a kérdésben hatpárti konszenzus volt, és a közvetlen választásnak széles választópolgári támogatottsága van.


Kőszeg Ferenc: Hack Péter: „Elmondtam az ellenérveimet…”

Választójogi afférok


Beszélő: Kis János szerint – tekintettel a koalíció kétharmados többségére – kívánatos, hogy az alkotmányozásnál, fontos kétharmados törvényeknél a kétharmadon túlnyúló támogatottsága legyen a törvényjavaslatnak. Az ellenzék kivonulása után van-e még esély arra, hogy az alkotmányozásnál ez megvalósul?

Hack Péter: Nem tartom kizártnak. Az ellenzéket az a félelem vezeti, hogy a koalíció a saját politikai érdekeinek megfelelően változtatja meg az alkotmányt.


Kőszeg Ferenc: HM-affér


Még nem tudjuk és talán (remélhetőleg?) soha nem is fogjuk megtudni, igazán jó honvédelmi miniszter-e Keleti György, a kormány legkompetensebbnek tartott tagja.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon