Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kiss Ilona, Kőszeg Ferenc: „Valahol középen, Svejk és Kafka között…”


A rendszerváltás napjáig kazánfűtő volt. Hogyan lett külügyminiszter?

Nagyon egyszerűen. Egyik nap kitört a forradalom, a következő kedden folyószámlát nyitottam az addig illegálisan kiadott havilapnak, vasárnap pedig megkaptam a külügyminiszteri tárcát. Gyorsan ment. De komolyra fordítva a szót: először is, érdekelt a politika, leginkább a külpolitika, külpolitikai hírszerkesztő voltam a csehszlovák rádiónál a hatvanas években, aztán külföldi tudósító a Távol-Keleten. ’68 után egyike voltam azon keveseknek, akik külpolitikával foglalkoztak.


F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: „Ha együtt – a liberális pártok…”

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal
SZDSZ-küldöttgyűlés


Azt mondtad a beszédedben, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ma igazi néppárt. A korábbi küldöttgyűlésen a szociálliberális néppárt meghatározást használtad. Ezzel szemben politikai ellenfeleink, többek között maga a miniszterelnök úr is többször hangoztatták, hogy az SZDSZ nem is liberális, hanem polgári radikális párt. Jelent-e valamit egy ilyen megkülönböztetés, és van-e valami mondanivalója a számunkra?

Ezek a fogalmak ma nem egyértelműek Magyarországon. Ha én néppártnak nevezem, az önmagában nem határozza meg mások számára is az SZDSZ-t.


(Lévai Júlia), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Tisztelt Szerkesztőség!

Nemrég a Népszabadság egyik szerkesztőjével, Miklós Gáborral arról beszélgettünk, hogy ha egy szociálliberális kormány kerül hatalomra a következő választások után, akkor vajon mi mint publicisták hogyan tudjuk megtartani ellenzékiségünket, és egyáltalán, ad-e nekünk annyi publicisztikai témát az a kormány, hogy megéljünk belőle. Abban maradtunk, hogy lesz mit írnunk. Hiszen azt, hogy „Ez nektek szociális biztonság?”, vagy hogy „Ez nektek liberalizmus?”, számos alkalommal lesz módunk megkérdezni, nem lehet olyan tökéletes az a rendszer sem.


(Révész Miklós), Kőszeg Ferenc: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]


Tisztelt Kőszeg Ferenc!

Tisztelettel tájékoztatom Önt arról, hogy 1994. január 31-én, hétfőn reggel 8.00 órakor, a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt

ÉHSÉGSZTRÁJKOT KEZDEK.

Tiltakozásomat mindaddig kívánom folytatni, ameddig az ellenem 1982-ben hozott ítéletet – miszerint kémkedés és közokirat-hamisítás vádjában bűnös vagyok – a bíróság meg nem semmisíti.

1993 nyarán levelet írtam Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Balsai István igazságügy-miniszter uraknak.








Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: „Én két Borosst látok”

Beszélő-beszélgetés Kulin Ferenccel


Beszélő: Január első napjaiban kisebbfajta vihart kavart Orbán Viktor „gondolatkísérlete”, a Fidesz–SZDSZ–MDF–KDNP nagykoalíciójának ötlete. Az MDF vezető politikusai ellentmondóan nyilatkoztak. Lezsák Sándor azt mondta, hogy az MDF sem a szocialista, sem a liberális ellenzékkel nem lép koalícióra. Herényi Károly szóvivő – azaz a hivatalos álláspont – szerint a Fidesz szóba jöhet partnerként.

Kőszeg Ferenc: Erős, erősebb, legerősebb


Akkor miért nem ezt mondja? – kérdezte egy freudista Vas Istvánt, amikor az ifjú költő a mélylélektan szakkifejezéseit segítségül híva magyarázta el neki, miről is szól Arany János Keveháza című elbeszélő költeménye.

Orbán Viktor azt mondta, amit mondott. Esetében inkább az szorul analízisre, miért értelmezték a kijelentését így vagy amúgy.


Kőszeg Ferenc: Újévi jóslások

Boross Péter miniszterelnöksége idején


A kormányprogram vitájának feszült órájában néhány ellenzéki képviselő arra fogadott, hány szavazattal kerül Boross Péter a kormány élére. A szükséges minimum, mint tudjuk, 192 volt, a tippek 194 és 200 között szóródtak. A befutót – 201 szavazat – senki sem találta el. Holott Szabó Iván pénzügyminiszter három nappal korábban, a 168 órában pontosan megmondta: a miniszterelnök-jelölt 10 független szavazatra számíthat.

Kőszeg Ferenc: „Attól függ, ki használja…”

Beszélgetés Joachim Gauckkal
Stasi-iratok


Sokan azt mondták, leszámolásokra, gyilkosságokra kell számítani, ha az áldozatok elolvashatják a róluk szóló Stasi-iratokat. Ilyesmire nem került sor. De nem okozott emberi tragédiákat az iratok megismerése?

Olyan számban biztosan nem, mint ahogy tartottunk tőle. Aki attól tartott, hogy a családjában, a baráti körében valaki spicli volt, az nem keresett meg bennünket, hiszen senki sem kényszerít senkit, hogy nézze meg az iratokat. Mások viszont úgy gondolták, jobb megismerni az igazságot, mint bizonytalanságban élni, hogy ki lehetett, aki besúgott.


Kőszeg Ferenc, Neményi László: Volt egySZER…

Beszélgetés Kasza László Leventével


Beszélő: Elkerülhetetlen volt a rádió megszűnése?

Ez részben pénzkérdés volt. Amikor Amerikában a NASA-tól, az amerikai hadiipar különböző ágaiból, a diplomáciai szolgálatból, az állami hivatalokból ezreket bocsátottak el egyetlen tollvonással, akkor világos volt, hogy ezt a Szabad Európa Rádió mint költségvetési intézmény szintén nem fogja megúszni. Másrészt, noha állandóan hangsúlyozzák, hogy költségvetési döntésről volt szó, természetesen van benne politikum is.


Kőszeg Ferenc: Ananké


1989 tavaszán szűkebb baráti, szakmai körén kívül senki sem ismerte; neve, ez a tiszteletre méltó történeti név, túlságosan mindennapos volt ahhoz, hogy kapcsolatot sejtessen a múzeumigazgató és a menekültek legendás segítője között. Magam, aki alkalmi helyettesítőként vettem részt olykor az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, elképedtem, milyen odaadóan hallgatnak egy számomra még ismeretlen férfi szavára a történelmi pártok addig összevissza locsogó képviselői, s ő milyen mesterien pingpongozik a fejük felett Tölgyessy Péterrel.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon