Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Ágoston Vilmos, Kőszeg Ferenc: Lesz-e új Magyar Párt?

Az RMDSZ kongresszusa előtt


Beszélő: Van-e most olyan törekvés az RMDSZ-en belül, amelyet veszélyesnek tart a szövetségre nézve?

– Van. A minap azt olvastam valamelyik honi magyar újságban: „vezérszólamot a parlamenti csoportnak”. Egész Kelet-Európában ismerős ez, ami nálunk is történik: a parlamenti csoport leválik a párt bázisáról. Nálunk ennek különösen súlyos velejárói vannak. Ez ugyanis először is azt jelenti, hogy a parlamenti csoport nem ott, nem abban a közegben fejti ki a tevékenységét, amelyből vétetett, hanem egy számára ismeretlen politikai környezetben, vagyis Bukarestben.


Kőszeg Ferenc: Orbán Viktor: A Fidesz meg tudja teremteni a szükséges konszenzust

Hogyan kezdünk kormányozni?


– Lesznek kérdések, vagy monológot kell mondanom?

Beszélő: Egyetlen kérdést teszek fel, a válasz lehet monológ, legfeljebb közbekérdezek. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy megvolt a választás, s a Fidesz kezdeményezheti a kormányalakítást…

– És nem is kell koalíciót alakítania?

Beszélő: Nyilván kell, de most ne firtassuk, hogy kikkel.

– Mert a koalíció összetételétől nagymértékben függ, hogy mit lehet csinálni, és mit nem. Tehát egy olyan koalícióról van szó, amelyiktől nem függünk?








Kőszeg Ferenc: A miniszter is állampolgár

Beszélgetés dr. Szabó Sándorral, a Fővárosi Bíróság elnökével


– Több helyen felvetődött, hogy valamilyen módon be kellene iktatni az új vezetőket. Az nyilván fizikai lehetetlenség, hogy a miniszter látogassa végig valamennyi bíróságot. Ezért választottuk azt a lehetőséget, hogy egy „kvázi összbírói értekezlet” keretében kerüljön sor az idén kinevezett vezetők ünnepélyes üdvözlésére. Arra kértem a minisztert, ha eljön, adjon egyúttal rövid tájékoztatást a bírókat érdeklő kérdésekről.

Kőszeg Ferenc, Neményi László: Verjük át a határt

Kérdések a kisebbségi magyarság politikai vezetőihez


Beszélő: A kommunizmus bukása után Európa keleti felében nem várt erővel éledt újjá a nacionalizmus. Az új helyzet azonban azt is lehetővé tette, hogy a magyar kisebbség létrehozza a saját érdekvédő és politikai szervezeteit.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Célegyenesben

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal és Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az SZDSZ-nek volt egy dinamikusan felfelé ívelő időszaka a ’90-es választásokig, de az országgyűlési és különösen az önkormányzati választások után fokozatosan csökkent a népszerűsége, és ezen Tölgyessy Péter elnöksége óta sem sikerült változtatni, holott a legnagyobb kormánypárt népszerűségének látványos hanyatlását látva az lenne a logikus, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ezzel ellentétes pályát fusson be.

Tölgyessy Péter: Az SZDSZ a helyi önkormányzati választások táján volt a csúcson, de nem sokkal ezután valóban zuhanás következett be, amelynek a mélypontját


Kőszeg Ferenc: Forradalmi évforduló – „forradalmi” forduló


Pártunk és kormányunk ünnepe

„Kíméletlen, embert és eszményt nem kímélő harc folyik ’56 tulajdonlásáért” – mondta a Belügyminisztérium ünnepségén Morvay István államtitkár, jobbára olyan rendőrtisztek jelenlétében, akik az elmúlt évtizedekben, így október végén, buzgó összetartással vigyázták, nehogy valaki nemzetiszínű kokárdát tűzzön a kabátjára, vagy virágot tegyen le a Batthyány-mécses kövére.


Kőszeg Ferenc: Lesz-e nyele az esernyőnek?

Beszélő-beszélgetés dr. Mészáros István Lászlóval
Adatvédelmi törvény


A szavazás elmaradt

A szavazás napján a kormány képviselője arról érdeklődött, valóban elutasítják-e az ellenzéki pártok a törvény elfogadását a kormány által már jóváhagyott, módosított formában. A pártok elutasító válasza után Balsai igazságügy-miniszter a szavazás elhalasztását kérte. A hét folyamán újabb egyeztetésre kerül sor. Így az interjúban feltett kérdés, lesz-e adatvédelmi törvény, ma is aktuális.


Kőszeg Ferenc: Milyen is volt a forradalom?

Szubjektív jegyzet


Manapság két állítást hall az ember mind gyakrabban egykori pártállami tisztségviselők, egykori reformkommunisták szájából (már azokéból, akikből nem lett időközben kormányfőtanácsos vagy vezérőrnagy). Az egyik így hangzik: milyen kár, hogy összeomlott a régi rendszer; 1989 őszétől már olyan jól haladtak a reformok, sokkal messzebb tartanánk, ha ott folytatjuk. A másik pedig így: én titokban sose hittem el teljesen, amit ’56-ról mondtak, hogy ellenforradalom, meg vissza akarták állítani a Horthy-rendszert.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Bizonyos mennyiségű liberális gondolat…

Beszélő-beszélgetés Balás István MDF-es képviselővel


Beszélő: A Csurka-tanulmányról szeretnénk beszélgetni.

– A Csurka-tanulmány megítéléséhez én szükségesnek tartok egy címkézéstől mentes, higgadt elemzést. Nagyon sokan ezt nem akarják. A Csurka által leírt tények túlnyomó többségét én helytállónak ítélem meg.

Hibás megközelítés

Valójában a Csurka-dolgozat megközelítését azért tartom hibásnak, mert ismereteim szerint Európában az ideológiai pártok általában a második vonalba kerültek, a politikai programpártok kaptak nagyobb szerepet.






Kőszeg Ferenc: Papírtigris-e a C változat?

Beszélő-beszélgetés Vargha Jánossal


– Azt hiszem, határozottan meg kell különböztetni a kormány egyik részét és a másik részét, ugyanis egységes kormányálláspontról ebben a pillanatban, úgy tűnik, nem beszélhetünk. A kormány egyik része készül valamire, ami nem kompromisszum, hanem a Duna elterelése. Ez pedig műszaki megoldás esetén elvezet az eredeti séma, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer, a csúcsra járatott vízlépcsőrendszer megvalósításához. A kormány más erői pedig a parlament érvényes határozatának megfelelően szeretnék a kérdést a hágai nemzetközi bíróság elé vinni. De a kormány nevében nem akarok nyilatkozni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon