Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: Szovjet megszállás Moszkvában

Kis János az alkotmányellenes hatalomátvételről, a hazai tanulságokról


Beszélő: Szűrös Mátyás azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy őt nem érte váratlanul, ami Moszkvában történt. Torgyán József ezt megtoldotta azzal, hogy már két hete információkat kapott arról, ami történni fog. Váratlanul értek-e hétfőn hajnalban a moszkvai hírek?


– Azok, akik most magukhoz ragadták a hatalmat, az utolsó pillanatot használták ki, hogy elébe vágjanak a szövetségi szerződés megszületésének, amely az 1920-as évek eleje óta létezett Szovjetuniót gyakorlatilag megszüntette volna.

Kőszeg Ferenc: „Ráday bűnsegélyt mondott volna”

Dr. Kabódi Csaba véleménye
Bűnpártolás és bűnsegély


Beszélő: Egy évig folyt nyomozás a Carlos-ügyben, majd július elején a legfőbb ügyész felfüggesztette az eljárást. Carlosék folyamatos jelenlétéből nem következik-e önmagában is, hogy azok, akik kapcsolatban álltak velük, különféle bűncselekményekkel gyanúsíthatok?

K. Cs.: Valójában azt kellene eldönteni, hogy bűnpártolásról vagy pedig pszichikai bűnsegélyről van szó. Ha bűnpártolásról, akkor az elévülés már bekövetkezett.


Kőszeg Ferenc: „Az alapkérdés az, hogy mi az, amit tudtak”

Dr. Király Tibor véleménye
Bűnpártolás és bűnsegély


Beszélő: Professzor úr, Carlos és csoportja 1979 és 1985 között több alkalommal Magyarországon járt. Azok a belügyi szervek, amelyek kapcsolatban voltak velük, tudtak arról, hogy mit csinálnak, amikor nem itt vannak. Ez így önmagában bűnpártolás vagy bűnsegély?

K. T.: A Carlos-ügynek szakértője nem voltam, nem vagyok, és a jövőben sem óhajtok e kérdéskör szakértőjévé válni. A bűnpártolás és a bűnsegély jogi kategóriája között nagy a különbség. A bűnsegélynél szándékos magatartásról van szó.


Kőszeg Ferenc: Szüneteltetik vagy csendben lezárták a Carlos-ügyet?

Bűnpártolás és bűnsegély


Közvéleményünk elfeledte Carlost. Aktuális heti botrányaink – a média-alelnökök kinevezése, a szakszervezeti vagyon gyors ütemű privatizálásának ügye – kiszorította a köz tudatából, s a sajtó is jóváhagyólag vette tudomásul a legfőbb ügyész közleményét, miszerint az egyéves nyomozás során nem sikerült tisztázni a hírhedett terrorista magyar barátainak büntetőjogi felelősségét.

Kőszeg Ferenc: Kevesebb képviselő, arányos képviselet

Alkotmány a magasban


Beszélő: Cossiga olasz elnök, aki alkotmányjogász, budapesti sajtónyilatkozatában nagyon dicsérte a magyar alkotmányt. Miért gondolja a Fidesz, hogy új alkotmányra van szükség, pontosabban ezt gondolja-e, vagy pedig a jelenlegit véli tovább módosítandónak?

Áder János: Cossiga elnök úr bizonyára nem találkozik nap mint nap a magyar alkotmány hiányosságaival.


Kőszeg Ferenc: Az állam joga és a polgár joga

Törvény a Stasi ügyiratairól


Ügynök itt, ügynök ott

A Stasi-akták – számuk állítólag hatmillióra rúg – hol itt, hol ott bukkannak elő. Télen, a választások után úgy tűnt, Kohl kancellárnak vezető pozícióját a CDU élén meg kell osztania keletnémet kollégájával; a tervek szerint Lothar de Maizire alkancellár vagy a Bundestag elnöke lett volna. A Spiegel a legjobb pillanatban tudatta a közvéleménnyel, hogy a törékeny termetű politikus „Czerny” fedőnéven a Stasinak dolgozott – a keleti CDU vezetője eltűnt a közéletből.


Bauer Tamás, Kőszeg Ferenc: „Magyarországnak enyhítenie kell az adósságterheit…”

Beszélő-beszélgetés Bonnban


Beszélő: Mikor járt Ön Magyarországon, és mikor foglalkozott a magyar gazdasággal?

Portes: Először 1965 nyarán, másodjára ugyanez év decemberében jártam Magyarországon. Ekkor kitiltottak az országból azzal az indokkal, hogy tudományos munkámmal az ország számára nemkívánatos tevékenységet folytatok. Pedig én nem csináltam mást, mint különböző emberekkel beszélgettem a gazdasági reformokról. Akkoriban ezt nem nézték jó szemmel.


Kőszeg Ferenc: Folt hátán lyuk

Új törvény az önkormányzatokról


A képviselők másfél munkanapon, mintegy tizenöt órán át nyomogatták a gombot – több mint félezer módosító indítvány sorsáról kellett dönteniük, amíg eljuthattak a végső szavazásig, amikor is 165 igen szavazattal – 81 nem ellenében és 18 tartózkodás mellett – hat szakasz híján elfogadottnak nyilvánították a törvényt.

Szabad önkormányzatok…

A szavazást megelőző rövid beszédében Boross Péter belügyminiszter helyes érzékkel tapintott rá a törvényjavaslat kényes pontjaira, és kért a Háztól megértő támogatást.

Szembeállította egymás






Kőszeg Ferenc: Isten vele, József


A Dunagate-ügy – írja legújabb könyvében Horváth József (A lehallgatástól a kihallgatásig) – „a békés átmenet egész koncepcióját zsákutcába vitte”. A szószátyár tábornok ezúttal igazat mond. A koncepciót Végvári csakugyan kipukkasztotta. De betett annak már a berlini fal leomlása is, a prágai forradalom, a budapesti népszavazás és a bukaresti vezéráldozat. Ezek nélkül Végvári leleplezései (de hiszen sor se került volna rájuk) aligha rendítik meg a kormányt.

Kőszeg Ferenc: Jelentve mind a Dunagate-ig

A III/III. titkos irataiból


Havi jelentések, 1989

Az alábbi jelentések a Budapesti Rendőr-főkapitányság III-as (állambiztonsági) csoportja, III/III-as (belső elhárítás) osztálya, III/III-A (ifjúságvédelem) alosztálya havi tevékenységét foglalják össze. Az alosztály tisztjei négy – középiskolai, főiskolai, sport- és szervezetlen ifjúsági – vonalon dolgoztak: az utolsó a zenekarokat, a galerikat jelentette. A beszámolók három példányban készültek, egy példány a BM III/III-7-es – értékelő – osztályára (Végvári őrnagy osztályára) került.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon