Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: Tíz év


Amikor kezdtük, azt gondoltuk, holmi tájékoztató programfüzetet fogunk kiadni, afféle ellenzéki Pesti Műsort, ahonnan megtudható, miről beszélnek a hétfői szabadegyetemen, hol rendez jótékony célú hangversenyt a Szeta, mi kapható a Rajk-butikban és főképp: mit tiltott be és kobozott el a rendőrség.

Amikor kezdtük, azt gondoltuk, a lengyel Szolidaritás diadalmas eszméi hamarosan erőre kapnak Magyarországon is, s a rémült hatalom tárgyalóasztalhoz ül a független szakszervezetekkel.

Amikor kezdtük, azt gondoltuk, mi, akik most együtt vagyunk, mindörökre együtt is maradunk.<




Kőszeg Ferenc: Nem játszunk a Péterrel, avagy ki a skizofrén?


„Ti azt mondtatok: Döntsön az erőszak
----------------------------
s döntött az Erőszak…
mi jogotok beszélni többé?”
Babits: Bár lenne a hangom…

Túl voltunk az idegőrlő, kétnapos küldöttgyűlésen, túl a két hónapos választási kampányon, amelynek kezdetén éppen TGM fejezte ki a legdrasztikusabban a pártvezetés hangulatát: „Tölgyessy esetleges elnöksége végveszélybe sodorná az SZDSZ-t.” (Népszabadság, október 5.) Az ügyvivői testület mereven visszautasított minden közvetítési kísérletet, minden olyan ötletet, hogy Tölgyessy elnök






F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Veszélyesnek tartom a platformokat

Beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal


Beszélő: A napisajtó is hírül adta, hogy két platform alakult az SZDSZ parlamenti frakciójában: egy szabadelvű kör és egy konzervatív liberális unió. Mi a véleményed erről?

– Mindenekelőtt tisztázni kellene azt, hogy körről vagy platformról van szó. Tudniillik azt már legalább két éve tudjuk, hogy a mi liberális pártunkon belül különböző áramlatok, nézetek vannak. Hogy körök alakuljanak, amelyek céljuknak tekintik, hogy erről vitákat, megbeszéléseket rendezzenek, akár nem a párthoz tartozó emberekkel is, azt én teljesen normálisnak, sőt, célszerűnek tartom.


Kőszeg Ferenc: T. Főszerkesztő Úr!

Eörsi István: Szerény javaslat – Beszélő, 1991. november 9.


Eörsi István verébre lőtt az ágyújával. Nem kell attól tartania, hogy a fővárosi házmestereket túlterheli a főpolgármester rendelkezése, miszerint a gyásznappá nyilvánított november 4-én tűzzenek ki a házakra gyászlobogót. Efféle rendelkezést sem a főpolgármester, sem a fővárosi közgyűlés nem adott, nem is adhatott ki – ilyesmi csak a pártállam idején volt lehetséges. A főpolgármester csupán kérte a város lakóit, hogy fekete zászlóval emlékezzenek a főváros elleni támadás 35. évfordulójára.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Üzenni tudni kell!

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az elmúlt hetekben többen azzal vádoltak, hogy programodban egymással össze nem egyeztethető dolgokat ígérsz. Mások azt hányták a szemedre, hogy amit mondasz, az igazából nem különbözik attól, amit a szabad demokraták eddig is mondtak, és már a Kék Könyvben is olvasható. Ugyanakkor arról beszélsz, hogy a megválasztásoddal fordulat következne be az SZDSZ életében. Hogyan egyeztethetők össze ezek az állítások?

Rendies állam – polgárosult ország

– A Kék Könyv alapelveinek természetesen meg kell maradnia a megújult SZDSZ-ben is.




Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Nem vagyok híve az önjelöltségnek

Beszélő-beszélgetés Dornbach Alajossal


Beszélő: A 168 órában vitatkoztál a Beszélőben kifejtett álláspontunkkal, mely szerint az SZDSZ legnagyobb baja, hogy nincs biztos koalíciós partnere. Ezért olyan pártkapcsolatokat kellene kialakítanunk, amelyek lehetőséget nyújtanak egy alternatív koalícióra.

Dornbach Alajos: A kívánatos politikai váltógazdálkodásban nem szabad koalícióban gondolkodni az MDF-fel, a szemben álló vetélytárssal. A nagykoalíciók nem sok jót ígérnek. De tudnunk kell együttműködni minden olyan párttal, amelyik szélsőségektől mentesen politizál.


(Dénes János), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Kőszeg Ferenc úr részére


Október 10-i számukban a 23. oldalon Salgótarjáni mesterdalnokok c. képük helyesbítését követelem a következő módon.

A Beszélő kérje Olvasói elnézését az ízléstelenségért Hornyák Tibortól valamint személyemtől Dénes János ogy. képviselőtől.

Következő számában a Beszélő kérjen bocsánatot a Salgótarjáni mesterdalnokok „Hej, te bunkócska te drága” kísérőszövegű kegyeletsértő közlés miatt.





Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Olyan ez, mint az Expo…

Beszélő-beszélgetés Hack Péterrel


Beszélő: Egyetértesz-e azzal, hogy a Kis János lemondott, és hogy most mondott le?

– Egyetértek azzal, hogy visszavonul. Ott voltunk az Országos Tanács ülésén, még a választások előtt, ahol bejelentette, hogy nem indul országgyűlési képviselő jelöltként. Évtizedekig el volt zárva a saját szakmájától, s most szeretné végre a filozófiát választani. Nem jelent meg a színen olyan személy, aki azt a kiegyenlítő szerepet, amelyet betöltött, el tudta volna vállalni. Ez persze a 22-es csapdája.


Kőszeg Ferenc: Öszvérháború

Király Béla a jugoszláviai helyzetről


Beszélő: Miféle háború folyik Jugoszláviában?

Király Béla: Öszvérháború. Először is polgárháború, mert szerb nemzetiségűek és horvát nemzetiségűek harcolnak a bomladozó, de még létező jugoszláv államon belül. Részben tehát polgárháború, de részben országok közötti háború is, mert Horvátország egyoldalúan deklarálta a függetlenségét, ha nem is kapta meg a nemzetközi elismerést.


Kőszeg Ferenc: A demokrácia megpróbáltatásai


1.


A legendás emlékezetű monori találkozón 1985 nyarán Csoóri Sándor drámai előadásban szólt a határon túli magyarság sorsáról. Legyünk demokraták, tanácsolta beszéde végén. „Magyarország 1956 óta és a meghirdetett gazdasági reform következtében annyira a világfigyelem elé került, hogy a százesztendők óta ránk dobált gyalázatot most rázhatnánk le magunkról leginkább. Végre hisznek nekünk!” Hisznek nekünk, mert nyíltak, mert demokraták vagyunk. Hisznek, mert liberálisnak és viszonylag jómódúnak látszunk.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon