Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: ÁB–101 feltámadása

A Petőfi Csarnok pere a Beszélő ellen


SZT-tiszt a Petőfi Csarnokban?

A múlt év tavaszán a Petőfi Csarnok pert indított az AB-Beszélő Kiadó ellen. Lapunk 5., 6., 7. számában (1990. február 12., 17., 24.) interjút közöltünk Bajcsi István főhadnaggyal, az állambiztonsági szolgálat volt tisztjével. Az interjú első részében Bajcsi egyebek közt az SZT-tisztekről, azaz szigorúan titkos állományú tisztekről beszélt: „Az adott intézménynél vezető beosztásban dolgozó olyan személyről van szó, aki egyúttal a szolgálatnak is titkos állományú tagja, tehát a vállalattól is megkapja a fizetését, meg a belügytől is.


Kőszeg Ferenc: Varsói körkép, prágai képeslap

A barátaink besúgói


Beszélő: Hogyan zajlott le a rendszerváltás az állambiztonságnál? Mi történt a régi gárdával? Nem találkoznak-e ma egykori követőikkel a szolgálatnál?

Milczanowski: A régi államvédelmi szervezet 25 ezer főt számlált, ma ennek a töredéke a létszám. Vannak köztük olyanok is, akik annak idején az ellenzékkel foglalkoztak. Egy tiszt kiképzése legalább három év, a szolgálat nem nélkülözheti a jól képzett profikat. A szolgálatra pedig annyira szükség van, mint eddig még soha.

Nemczyk: A múlt év júliusában a minisztériumban, de minden vajdaságban is igazoló (ún.




Kőszeg Ferenc: A gyöngyösi bírónő tisztessége


Elnézés(t)

Az eljárásra, amely hatóság, illetve hivatalos személy megsértése miatt indult meg ellenem – a büntetési tétel felső határa kettő évig terjedő szabadságvesztés –, egy 1976-ban hozott bírósági döntést bíráló glosszám szolgáltatta az okot. A cikkben (Beszélő, 1990., 37. sz.) felróttam a bírónőnek, hogy évekre elmegyógyintézetbe záratott egy tanárembert, aki kommunistaellenes röpcédulákat terjesztett. Durva törvénysértéssel vádoltam meg a független bíróságot és a (ma hivatalból párton kívüli) bírónőt, mert elkerülte a figyelmemet, hogy az 1976-ban hatályos Btk.


Kőszeg Ferenc: Mi ketyeg a könyveskonténerben?


A kezdet

A könyvárusítást az aluljárókban Moldován László emlékezete szerint a Katalizátor Iroda Kft. kezdte meg.

A Katalizátornak akkor már nagy múltja volt az illegális könyvforgalmazásban.




Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek kettő plusz egy ülésben a szabad demokratákról és más pártokról III.

Tamás Gáspár Miklós Van kiút? című esszéje ürügyén


London és Bizánc

A tavaszi nagytakarítás népgyűlési retorikáját az MDF-ben újabban bizalmas nyafogás váltotta fel. Azért nem lehet véget vetni a privatizációs visszaéléseknek, azért nem lehet megtisztítani a közéletet, mert az apparátusokban mindenütt ott maradtak a kommunisták, mindenütt a kommunisták a szakértők. „Ott ülnek nálunk a régi elvtársak, és figyelnek! Figyelik minden lépésünket.


Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek két ülésben a szabad demokratákról és más pártokról I.

Tamás Gáspár Miklós Van kiút? című esszéje ürügyén


Törékeny jövendő

A kormány diadalmasan zárta az óévet: sikerült egy hónap alatt keresztülhajtania és 61 százalékos többséggel elfogadtatnia a költségvetést, amelyről az új pénzügyminiszter azt mondta, ilyen többet nem kerülhet a parlament elé. A vitát állandósult hisztéria kísérte. A kormány azt sugallta, ha a koalíción belüli nézeteltérések miatt a Ház nem fogadja el az előterjesztést, ez nemcsak a kormány bukását eredményezi, de kilátástalan helyzetbe hozza az egész országot. E hangulatot magáévá tette az ellenzék is.


Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek két ülésben a szabad demokratákról és más pártokról II.

Tamás Gáspár Miklós Van kiút? című esszéje ürügyén


Az SZDSZ „szociáldemokratái”

Az SZDSZ-nek nincs liberális és szociáldemokrata szárnya. A mítosz a bolsevik párt történetéből ered, amelyben minden jobboldali elhajlásnak meg kellett találni a baloldali tükörképét. A vita a két nem létező szárny között eddig mindig üresnek bizonyult, ezért a Beszélőt nem is foglalkoztatta.

Más kérdés, ha a szociáldemokrata bélyegző mást, önmagánál többet jelent.




Kőszeg Ferenc: Sokszögű biztonság


(Régi táblázatok) Egy régi újság fekszik előttem, a Magyar Hírlap 1989. január 30-i száma. Címoldalán Grósz Károly beszéde a davosi Világgazdasági Fórumon; címe: Sorsunk – Európa. Mellette Pozsgay Imre nyilatkozata: 1956 „a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek” látszik. E történelminek látszó kijelentésekre figyelve az újságolvasó talán nem is tulajdonított jelentőséget annak, hogy ugyanebben a lapszámban jelentek meg a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erejét összehasonlító táblázatok. Az újdonságot nem az adatok jelentették.

Kőszeg Ferenc: Hány katonát akarunk látni?


Előzmények

A távoli múltban a demokratikus ellenzék számára a hadsereg elsősorban emberi-jogi problémát jelentett. A régi Beszélő szót emelt a sorkatonák jogaiért, olyan, akkoriban hallatlan igények mellett állt ki, mint a katonák joga a szabad vallásgyakorlásra, arra, hogy a laktanyában bibliát, imakönyvet tarthassanak. Sok-sok cikkben védtük a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát –szemben nemcsak a néphadsereggel, de a katolikus egyház vezetőivel is.

A magyar biztonságpolitika ma napirendre kerülő kérdéseivel azonban nem foglalkoztunk.




Kőszeg Ferenc: Szabad olvasók (is) kerestetnek


Valamikor, száz éve, ötven éve minden kisvárosban volt egy újság. Egy? Dehogyis. Többnyire legalább kettő volt, egy kormánypárti meg egy ellenzéki. És volt újságíró, aki belebeszélt az országos politikába Ady Nagyváradi Naplója is csak egy „kis vidéki lap” volt, s volt riporter, aki megcsipkedte a városi rendőrkapitányt, volt slapaj, aki tudósított a polgári kaszinó báljáról, és volt költő (Szegeden például Juhász Gyula), aki a verseit a helyi lapban közölte.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon