Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: A tisztogatás hagyománya

Telefonbeszélgetés Fejtő Ferenccel


Professzor úr, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a visszamenőleges igazságszolgáltatást. Eszerint a sztálinizmus, a forradalmat követő megtorlás felelősei nem kerülhetnek bíróság elé.

A magyar történelemben több hagyománya is van a rezsimváltozást követő tisztogatásoknak. A törökök kiűzése után elkobozták és katolikus főuraknak adományozták a protestáns nagybirtokokat. Egy következő tisztogatás a Ferenc József-i represszió volt, a dinasztiával szembeforduló magyar hazafiak ellen.


Kőszeg Ferenc: Doktor Boross törvénye – II.


A pártállami belügyminisztérium voltaképpen rendőrminisztérium volt. Állománya teljes egészében rendőrökből állt, rendőr volt a gépírónő és a hivatalsegéd is. Civilek akkor kerültek a Belügyminisztériumba, amikor a Minisztertanács Tanácsi Hivatala megszűnt, és a tanácsok állami felügyelete a BM feladatkörébe került. Az érdeklődő állampolgár töprenghetetett: vajon a néhány tucatnyi közigazgatási tisztviselő fogja civilesíteni a rendőrminisztériumot vagy a mintegy 3000 miniszteriális rendőr fogja militarizálni az egész közigazgatást.

(Zimányi Tibor), Kőszeg Ferenc: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Kertész Péter: Az ecloga nem számít (Beszélő, 1992. február 15.)


Kőszeg Ferenc főszerkesztő Úrnak!

Az ecloga nem számít címmel a Beszelő 1992. február 15-i számában Kertész Péter körülbelül egyharmadnyi oldalon annyi valótlanságot hord össze Hány holocaust érte a magyarságot című cikkemmel kapcsolatban, hogy nem is találok rá a mai napig sem megfelelő jelzőt. Azt szokták mondani, hogy csúsztat, ha a súlyosabb jelzőt valaki meg akarja kerülni. Sajnos Kertész Péter írására a csúsztatás fogalmát nem lehet alkalmazni, mert az feldicsérése lenne annak, amit elkövetett.


Kőszeg Ferenc: Most vagy soha?


A szép pillanat

’89-ben persze szebb volt a március. A rendőrök lecsatolták fegyverüket, és nemzetiszín kokárdát tűztek a zubbonyukra. Miniszteri parancsra tették, ez a gesztus értékéből sokat levont. Igazán szép a ’88-as március volt: a hatalom ekkor még nem barátkozott, de már félt. Sápadt volt és reszketni méltóztatott vala, mint annak idején a nagyméltóságú Helytartótanács. Az ilyen helyzetek ritkák, és nem is gyakoríthatók. A beteljesülés előtti szép pillanatot nem lehet, de nem is szabad megmerevíteni: lényege, hogy nem maradhat velünk.


F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: „Elszabadult az úri pimaszság…”

Beszélő-beszélgetés Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Tölgyessy Péterrel
Ellenzéki kerekasztal, 1992


Beszélő: A Fidesz pécsi kongresszusán Orbán Viktor szokatlanul keményen bírálta a kormányt. A demokráciát fenyegető veszélyek megítélésében álláspontja mégis eltér az SZDSZ-étől és az MSZP-étől. Látnak-e vajon az ellenzéki pártok vezetői olyan veszélyeket, amelyek létezésükben fenyegetik a demokrácia intézményeit, és ha igen, melyek ezek a veszélyek?

Hódítás, igazodás

Orbán Viktor: A pécsi kongresszusi beszédben kitértem arra, hogy az MSZP és az SZDSZ gyakorta a Horthy-rendszert és annak restaurálási kísérletét emlegeti, és ilyen veszélyeket lát.




Kőszeg Ferenc: Húszezer ártatlan

Semmisségi törvény


A halódó pártállam, mint egy II. József, tollvonással áthúzta önnön rendeleteit. No, nem mindet persze. A dereguláció lázában is érvényben hagyott belőlük annyit, hogy mint egy kősziklára, rájuk lehet építeni az új pártállamot.

Sommás semmisség

A politikai ítéletek semmisségének kimondása is az önfelszámolás gesztusa volt. Két lépésben hajtották végre. „Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló 1989. évi XXXVI. törvényt 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés.




(Kurdi Csaba), (Némedi József), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levelek és szerkesztőségi válasz]


Kőszeg Ferenc főszerkesztő úr részére!

A Beszélő 1992. január 25-i számában megjelent „Erkölcsi szárnyak csattogása” c. írással kapcsolatban az alábbiakat közlöm.

Az Ön által szerkesztett lapon keresztül mélységesen megsértettek.

Én nem tudom, ki az a K. L, aki az írást jegyezte, csak az tudom róla – vallomása alapján –, hogy „liberalista”.

Én polgár vagyok.

És mint polgár 1991.










Kőszeg Ferenc: E. M. és a legyőzöttek


Itt ülnek a legyőzöttek”
B. Margit,
a Luxor Kávéházban,
1965 körül, öt perccel záróra után

Aligha érhet szerzőt nagyobb megtiszteltetés, mint amikor azt érzékeli, hogy olvasójának mindaz eszébe jutott, ami neki is. Az érzékeny olvasó kikopogtatta a vakolattal elfedett repedést az íráson, amely mögött üreg tátong. Most itt állok a feltárult üreg előtt, s E. M. arra kötelezett, hogy elmondjam, mi járt az eszemben, amikor Egy morgolódó a tömegből címmel ismertettem V. P.





Kőszeg Ferenc: „Kimaradni a rossz spirálból”

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal


Beszélő: Egy évvel ezelőtt, az SZDSZ 1991. kora tavaszi küldöttgyűlésén azt mondtad, nem akarsz tisztséget vállalni az SZDSZ-ben, nem tartod magad alkalmasnak. Azt is hozzátetted, igazán örülnél, ha a kormányból egyszer valaki elismerné, hogy nem alkalmas valamire.

TGM: Nem gondolom, hogy miniszteriális férfiú vagyok, és, megismétlem, nem ártana, ha időnként másoknak is kételyei támadnának önnön adottságaikat illetően.


Kőszeg Ferenc: Előbb üss, azután gondolkodj!


Január 13-án hajnalban a rendőrség szokása szerint „nagy erőkkel” kezdett hozzá a rendcsináláshoz. Az aluljárókból az árusítókonténereket feltétlenül el kell távolítani: balesetveszélyesek, katasztrófa esetén lehetetlenné teszik a mentést – tájékoztatta az újságírókat dr. Balogh János alezredes, a budapesti főkapitány közrendvédelmi helyettese az akció kiindulópontján, a rendőri ezred Mosonyi utcai épületében.

Nagy erők

A rendőrök először a közeli Baross téri aluljárót özönlik el, nyomukban kamerákkal, fényképezőgépekkel, magnókkal fotósok, újságírók.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon