Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferenc: Pozsony után, Hága előtt

Valki László a magyar–szlovák megállapodásról


Április 7-én aláírták a magyar–szlovák szerződést, amelyben a két fél kötelezi magát, hogy a Duna elterelésével kapcsolatos vitában a hágai nemzetközi bíróságtól kér döntést, és aláveti magát az ítéletnek. Az „alávetési nyilatkozat” több hónapig tartó egyezkedés nyomán jött létre. A szerződést még ratifikálnia kell a két ország törvényhozásának: az egyezmény szövegét a parlamenti beterjesztéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. A peres felek három kérdéssel fordulnak a nemzetközi bírósághoz:

1.


Kőszeg Ferenc: A harmincmillió magyar felé

Állampolgársági törvény


Szuverén állam – szuverén döntés


Fűrész Klára: Az állampolgársághoz való jogot nemzetközi jogi egyezmények szabályozzák, amelyeknek Magyarország is részese. Az állampolgársághoz való jog nem alanyi jog: egy embernek nincs joga bármely állam állampolgárságára. Ugyanakkor a meglévő állampolgárság, az már alanyi jog, védett helyzet, megszűnését tehát az állam csak ezt tekintetbe véve szabályozhatja. Az 1957. évi V. törvény ezt az elvet sértette, nem ismerte el a létező állampolgársághoz való jogot.

Kőszeg Ferenc: Rendőr-civilkurázsi


Behívó a Parlamentbe

December 10-én délután dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt behívták a Parlamentbe. Pintér vezérőrnagy – nyilván a kapott meghívásnak (utasításnak?, parancsnak?) megfelelően Margitai Domokossal, az ORFK Vizsgálati Főosztályának vezetőjével érkezett az Országgyűlés épületébe. Előzetesen utasította beosztottját, hogy hozza magával a nyomozást elrendelő határozat elkészítéséhez szükséges bélyegzőt.

A két rendőrtisztet Balsai István igazságügy-miniszter fogadta.




Kőszeg Ferenc: Döglött aknák?

Kisújszállás ’93


1989 őszén a Magyar Köztársaság lekéste, hogy Milosevic, Tudjman és Iliescu nyomába lépjen. De még nincs veszve minden. Meciar is késve lépett be a posztkommunista nemzetmegváltók klubjába, és most mégis egy független állam vezetője. Talán Pozsgay volt elnökjelöltnek, Für volt elnökjelöltnek, Szűrös volt ideiglenes elnöknek is vannak esélyei.

Csurka előfutára

Akadnak persze örök optimisták, akik úgy vélik, Kisújszállás a holtak zsinatja volt; margóra szorult politikai kísértetek gyűltek össze, s saját értékelésük szerint is csak elbeszéltek egymás mellett.




Kőszeg Ferenc: „Most már elég az ellenkezésből…”

Beszélgetés Kuncze Gáborral


Beszélő: A sajtó úgy értékelte a megválasztásodat, hogy egy viszonylag ismeretlen képviselő került a frakció élére. Az SZDSZ-en belül azonban már korábban is a párt egyik potenciális miniszterelnök-jelöltjeként emlegettek.

– Erről majd az Országos Tanács dönt. Úgy gondolom, hogy a szokásoknak megfelelően a pártelnök lesz majd a listavezető. Egyébként nekem ilyen ambícióim nincsenek.

Beszélő: A 168 órának adott interjúban említetted, hogy már 1991 őszén, azaz Kis János lemondása után többen megkerestek, hogy fogadd el az elnökjelöltséget.




Kőszeg Ferenc: A vihar kapujában


Ki a lavórból!?

Az MDF centruma természetszerűen az egységet hangsúlyozta. Maga a miniszterelnök azonban korántsem hangsúlyozta túl. „Ez az összetételű elnökség többségében kifejezi azt a politikát, amit vállalok…” (Idézi a 168 óra.) Világos beszéd: az egység annyit jelent, hogy a miniszterelnöknek, a kormánynak biztos többsége van az MDF-elnökségben, a vele szembefordulókat csak öt fő képviseli, akiket mindig, minden alkalommal le fognak szavazni.


Kőszeg Ferenc: Űrhajóink a világűrben

Beszélgetés Palotás Jánossal


Beszélő: Januári 1. és 3. számunkban a parlament három ellenzéki pártjának vezetői válaszoltak lapunk kérdésére: hogyan kezdenének kormányozni, ha pártjuk megnyerné az 1994-es választást. Hogyan kezdené a Köztársaság Párt elnöke?

Köztársaság Párt, köztársasági elnök

– Nem akkor kezdenék hozzá. Meggyőződésem, hogy ’94-ben az emberek ismét megszólíthatóak lesznek. Lesznek annyian a választáson, mint a ’90-esen, sőt. A bizalmat is meg lehet nyerni ’94-ben, fokozott, odafigyelő bizalmat lehet szerezni.




Kőszeg Ferenc: A keletnémetekkel együtt a történelmüket is átvettük

Beszélgetés a Kursbuch szerkesztőjével


– Azt hiszem, a legtöbb németet feszélyezi, hogy Honecker, egy rendszer rettegett és hírhedt képviselője ilyen módon kibújt a felelősségre vonás alól. Ugyanakkor általános szabálya a nyugatnémet, illetve német jogállamiságnak, hogy aki ilyen súlyosan beteg, azt ne terhelje az eljárás: a jogállam azoknak az emberi méltóságát is tiszteletben tartja, akik mások emberi méltóságát súlyosan megsértették. A kielégítetlenség érzésétől úgy szabadulhatunk meg, hogy megpróbáljuk végiggondolni, miről is kellett volna szólnia a tárgyalásnak.

(Soós Péter), Kőszeg Ferenc: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Nagy W. András: Hangpróba (Beszélő, 1993. január 16.)


Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Tisztelt Kőszeg Ferenc!


Az alábbi levélíró mind az ellenzék, mind a kormánypárt hetilapját olvassa. Már rég beláttam, csak így tudok valósághű képet kialakítani, ha meghallgatom mindkét oldalt. Remélem, helyesen cselekszem. Az előítéletek elvetése mindig helyes.

Ezért magamat a Beszélő régi és rendszeres olvasójának mondom. Ezért szeretném, ha ezen kis írásom a levelező rovatban megjelenne. Ha ezzel ön egyetért.

1993. január 9-én én is elmentem az MDF Népi-Nemzeti Körének nyilvános gyűlésére, mint az ön Nagy W.






(Szőcs Géza), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

RMDSZ: Kongresszus után – Nyereség? Veszteség? (Beszélő, 1993. január 23.)


Tisztelt Szerkesztőség!

A Beszélő ezévi 3. számában a 20. oldalon aláíratlan elemző beszámoló olvasható az RMDSZ brassói kongresszusáról. Ennek egyik passzusa így szól:

„Különösen visszatetszőnek találták többen azt, hogy az utolsó napon Szőcs Géza megjelentetett három, újonnan indított lapot, melyek egyik fő tartalma a politikai ellenfelekkel szembeni nyílt személyes támadás volt, például az RMDSZ parlamenti frakciójának az elnöke, Tokay György ellen.”

A föntiekhez a következőket fűzöm:

1.