Skip to main content

Kőszeg Ferenc

Kis János, Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés a Szeta kezdeményezőivel


Jelen vannak: Havas Gábor, Lengyel Gabriella, Nagy András, Solt Ottilia (Szeta) – Kis János, Kőszeg Ferenc (Beszélő).

1984. november 15-ét írunk. Öt éve már, hogy létrejött a Szegényeket Támogató Alap. Hogyan került sor a Szeta megalapítására?

SOLT: Némi túlzással azt mondhatnám, hogy a Szetát a szegények alapították. Vagyis két nagyszájú, a gyerekei mindennapi kenyeréért és fűtött szobájáért hadakozó budapesti szegény asszony.




Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.


„Érlelje kilenc év...”

Ma nincsenek jelentős művek asztalfiókban – írók szájából ez a legerősebb érv a kulturális élet jelenlegi szabadságának elfogadása mellett.


Kőszeg Ferenc: A mélypont ünnepélye


Egy és negyedévvel ezelőtt, amikor az anyaggyűjtés és a kötet összeállítása befejeződött, ezt a Pilinszkytől kölcsönzött címet akartuk adni a Szegényeket Támogató Alap antológiájának. Akkor elvetettük az ötletet: úgy véltük, nem eléggé ismert a vers, amely ezt a címet viseli, és a cím így önmagában könnyen kelthet mulatságos asszociációkat. A mélypont ünnepélye – szállóige, a kézlegyintést helyettesítő szófordulat lett az antológia sorsát ismerők körében.

De vajon nem kell-e annak, a mélypont ünnepélyének ereznünk a Szeta-antológia megjelenését és ezt a mai alkalmat?


Haraszti Miklós, Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés Wim Bartels-szel


Az EBT 1966-ban jött létre, a Pax Christi kezdeményezésére. Jelenleg kilenc egyház támogatja, no nem tartozunk egyikhez sem, függetlenül működünk. A hagyománnyá merevült bölcsességek ellen küzdünk, és új cselekvési modelleket keresünk.

1977-ben újfajta stratégia mellett döntöttünk. Ha azt akarjuk, hogy a világ megszabaduljon a nukleáris fegyverektől, kezdjük el mi magunk. Nem kérleljük Amerikát és a Szovjetuniót, hanem azt mondjuk: kezdjük Hollandián.


Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.


„Nálunk nincs cenzúra.”
Aczél György: A mai magyar társadalomról (Valóság, 1980., 12.)

„A cenzor temperamentumára vagyunk utalva.”
Marx Károly: Megjegyzések a legújabb porosz cenzúrautasításról

Magyarországon van cenzúra. Aki írásművet nyomdai vagy vegyi úton engedély nélkül sokszorosít, szabálysértést követ el, az írás tartalmától függetlenül. Terjesztésre kerülő kiadványokra sokszorosítási engedélyt csak hatóság (tanács, minisztérium) vagy pedig valamely intézmény (párt, szakszervezet) illetékes szerve adhat.






Fábián Attila, Kőszeg Ferenc, Tóth Balázs: Levélváltás a magyarok és romák viszonyáról, 2011. április–május

Az alábbiakban négy levelet olvashatnak. Az első levelet Fábián Attila címezte a Magyar Helsinki Bizottságnak és más jogvédő szervezeteknek, melyre Tóth Balázs, a bizottság munkatársa igyekezett röviden válaszolni. Fábián Attila azonban újabb levélben sorolta részletes kifogásait, szerinte Tóth Balázs miért és hogyan kerülte meg a választ az általa fölvetett kérdésekre. Erre a levélre Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke válaszolt részletesen. A leveleket, amelyeket eredetileg nem a nyilvánosságnak szántak, az érintettek engedélyével és változtatás nélkül közöljük.

Kőszeg Ferenc: Az ügyvédnő születésnapjára

Farkas Lilla köszöntése

De sokat veszekedtünk! Valószínűleg azért voltam rá annyiszor dühös, mert igaza volt. Újra meg újra elmondta, a Magyar Helsinki Bizottságnak nincsen arra kapacitása, hogy minden hozzá forduló ügyét elvállalja. Csak a precedensértékű ügyeket szabad elvállalnunk, ezeknél azonban minőségi szolgáltatást kell nyújtanunk, a legmagasabb szakmai színvonalon kell képviselnünk az ügyfeleinket.

Kőszeg Ferenc: „Icipicit igazítottak a világon”*

A Verzió 4 megnyitóján

„A művészetek közül számunkra legfontosabb a film.” Ki emlékszik még, ki mondta ezt? Bizony ezt Lenin mondta, az én gyerekkoromban minden moziban ki volt írva a pénztár fölé, úgy, hogy amikor az ember jegyet vett, úgy érezhette, Lenin útmutatását követi.

Kőszeg Ferenc: Kötekedve a halottal

Féloldalas emlékezés Bence Györgyre

A hatvanöt éves korában váratlanul elhunyt Bence György, akinek temetésén együtt voltak jelen az SZDSZ meg a Fidesz alapítói, meggyőződéses ellenzője volt lapunk elődjének, a szamizdat Beszélőnek. Hárman írjátok, annyian is olvassák, mondta egy házibuli sötétjében, valamikor a 80-as évek elején. Kihegyezett megfogalmazásai olyan szúrósak voltak, hogy nem lehetett őket nem tudomásul venni, nem lehetett őket elfelejteni. Bökései túlélték keletkezésük pillanatát, szállóigévé váltak. Ez tette őket annyira veszélyessé.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon