Skip to main content

Mink András

Mink András, Révész Sándor: Vékony jég...

Gábor Györggyel és Hack Péterrel az egyházi törvény kilátásba helyezett módosításáról Mink András és Révész Sándor beszélgetett

Mink András: A felfüggesztett alkotmány

Mink András: Húsz év liberáluralom?

Mink András

Legutóbb valahol ott sikerült félbehagynom, vajon mi ad valódi mozgásteret Orbán Viktor kormányának és a mögötte álló oligarcháknak. Mert az új rezsim valójában az oligarchikus uralom átrendezésének grandiózus kísérlete, a hatalmi viszonyok és gazdasági érdekkörök számunkra, magyar átlag/állampolgárok számára nagyjából átláthatatlan viszonyainak újrarendezése, aminek semmi köze nincs az oligarchikus uralom általános érvényű fölszámolásához, ami kétségkívül időszerű lenne, már jó másfél évtizede legalább.

Mink András: A törvény szövedéke

Mink András
Kerekasztal-beszélgetés a sajtószabadságról

Mink András: Mintha ott se lettünk volna

Mink András
Szilasi László Szentek hárfája című regényéről

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Mink András: A liberálisok bénultsága

Mink András

Mink András: A liberális politika jövője

Mink András
Kerekasztal Bauer Tamás, Meszerics Tamás, Retkes Attila és Ungár Klára részvételével

Ádám Zoltán, Mink András: „Nem biztos, hogy eléggé fájt”

Karvalits Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Mink András: Búcsú Lacitól

Mink András

Nehéz szívvel állunk itt, barátunk koporsójánál, fölkészületlenül, hiszen erre, ami alig egy hete, és oly váratlanul történt, semmilyen módon nem lehetett fölkészülni. Nehéz fájdalmunkat méltó szavakba önteni azért is, mert Lacitól, a magafajta hitetlen racionalistától, ahogyan egy korai írásában önmagát jellemezte, mi sem állt távolabb, mint a szentimentalizmus és a misztika.

Mink András, Neményi László: „Budapest városszövete rendkívül sérülékeny”

Tamási Miklóssal és Zolnay Jánossal Mink András és Neményi László beszélgetett

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon