Skip to main content

Mink András

Mink András, Révész Sándor: „Nem a hatalom belügye...”

Hack Péterrel és Székely Ivánnal Mink András és Révész Sándor beszélgetett a megfigyelési ügyről

Mink András, Neményi László: Mi a filozófiai botrány?

Tamás Gáspár Miklós filozófussal Mink András és Neményi László beszélgetett

Mink András, Révész Sándor: „Szerintem ez menni fog...”

Fodor Gáborral, az SZDSZ elnökével Mink András és Révész Sándor beszélgetett

Mink András: A politika alvilágiasodása

Mink András

Kedves Olvasók! Az alábbiakban az ún. megfigyelési ügyről lesz szó. Szeretnék mindenkit előre figyelmeztetni, hogy amennyiben arra számít, hogy jelen sorok írója az a szerencsés kiválasztott, aki rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alapján megválaszolhatóak az eddig megválaszolatlan kérdések, fény deríthető az ügy gondosan homályba burkolt részleteire, akkor csalódni fog.

Mink András, Révész Sándor: „Mintha Belgrádban vagy Kijevben lennénk…”

Szent-Iványi Istvánnal, az SZDSZ Országos Tanácsának új elnökével Mink András és Révész Sándor beszélgetett

Mink András, Neményi László: „Nem fűlik a foguk a jogszerűséghez”

Krémer Balázzsal Mink András és Neményi László beszélgetett

Mink András: Veszteni tudni kell

Mink András

 

Ádám Zoltán, Mink András: Sültrealizmus vagy idealizmus?

A liberális külpolitikai stratégia lehetőségéről Meszerics Tamással és Miklósi Zoltánnal Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Mink András: Liberális antikapitalisták?

Mink András

Érdemben eleddig senki nem cáfolta azt az elég nyilvánvaló jeleken alapuló vélekedést, hogy Kóka Jánost mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc (és Kuncze Gábor, Pető Iván, Magyar Bálint) találta ki, jelölte és emelte végül az SZDSZ elnöki székébe.

Mink András: „A kapitalisták nem igazán szeretnek versenyezni”

Mink András
Kóka János gazdasági miniszterrel, az SZDSZ elnökjelöltjével Mink András beszélgetett

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon