Skip to main content

Mink András

Mink András: 1948, te csillag

Mink András
Az újra lejátszott forradalom


Az észrevétlenül beszívott szellem

A centenáriumi ünnepségek előkészítése már 1946 végén megkezdődött. Az akkor még működő koalíció pártjainak elgondolása szerint a századik évfordulót az újjáépítés, a nemzeti egység és a demokrácia kiteljesedésének össznépi ünnepévé kellett varázsolni. 1947 áprilisában megalakult a ’48-as Történelmi Emlékbizottság. 1848 emléke valóban lelkesítő volt. Országos méretű mozgalom bontakozott ki. Mindenütt megalakultak az ünnepségeket előkészítő, szervező bizottságok, tervek és felajánlások születtek az újjáépítés jegyében.


Mink András: Törékeny népfrontok

Mink András
Donáth Ferenc könyvéről


1934-ben, végzős jogászhallgatóként, Rajk László ajánlására lépett be az illegális kommunista pártba. 1937-ben egyik szervezője volt a Márciusi Frontnak, amely a Komintern népfront-politikai határozata alapján igyekezett egy táborba gyűjteni a Horthy-rendszert és a fasizmust elutasító értelmiségieket. 1945 után a KMP legfőbb agrárpolitikusa, az 1945-ös földreform egyik szervezője lett. 1951-ben Kádárral és másokkal együtt letartóztatták, és koholt vádak alapján elítélték. 1954-ben szabadult.

Mink András: Kísérlet a totális állam totális leírására

Mink András
Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei című könyvéről


Hannah Arendt, a modern politikai filozófia ma már klasszikus művelője 1906-ban született Németországban. Annak a Heideggernek volt a tanítványa, akit a 30-as években sok más jeles és kevésbé jeles gondolkodóval együtt megcsapott a náci ideológia igézete. Heidegger és Arendt útjai ekkor elváltak, Arendt Amerikába emigrált, ahol a háború után legjelentősebb műveit alkotta.

Mink András: …amit megkövetelt a haza

Mink András
Az MDF országos gyűlése


A hatalom szorító cipője

Az előző országos gyűlés utáni sajtótájékoztatón Csurka István még magabiztosan zárta mondandóját: két év alatt kitapostuk a hatalom cipőjét, ezután járni fogunk benne. Azóta kiderült, hogy a magabiztosság korai volt. A hatalom cipője több helyen szorít. Mindenekelőtt megváltozott a belpolitikai környezet.


Mink András: Pártok és erőterek

Mink András


Tellér Gyula a három részmagyarságról

Tellér tanulmányában a magyar társadalmat politikai mentalitás és attitűd szempontjából három részre osztja. Az „első részmagyarság a régi, feudális, agrárius rendi Magyarország folytatója”, amelynek szervezetét és osztálybázisát a szocializmus ugyan felszámolta, de amelyik most a lappangva túlélt tudatformákból „új érdekek alapján látványosan reinkarnálódik”. Ma, régi reflexei alapján főképp arra törekszik, hogy a „korábbi szocialista újraelosztás és igazgatás intézményeit” megszállja.


Mink András: Polgárosodás és elitváltás – itthon és szomszédainknál

Mink András
A Polgári Demokrata Kör hétvégi tanácskozása


Rendszerváltás – elitváltás

A nap szellemi értelemben legizgalmasabb eseménye mindenképpen Kolosi Tamás és Tellér Gyula egymással is vitatkozó okfejtése volt az elitváltás magyarországi alakulásáról.

Kolosi történelmi visszatekintéssel fűszerezett vitaindítója szerint a magyar polgári fejlődésnek jelenleg két forrása van. Az egyik az értelmiség, amelyet az utóbbi négy évtized tervutasításos rendszere szinte teljesen állami alkalmazotti státusba degradált.




Mink András: Öregedő demokraták

Mink András


Az elmúlt héten, csütörtökön, mint később megtudhattuk, választási kampányindító nagygyűlést tartott a Fidesz a Corvin moziban. Feltehetően megvárták, milyen sikere lesz az előadásnak, és látván a lelkesedést, büszkén nevezhették azt a kampány nyitányának. A sokat megélt épület mindig is kedvelt találkahelye volt a nekilendülő liberális pártoknak. A lassan pocakot eresztő öreg demokraták még emlékezhetnek arra, hogy az SZDSZ három évvel ezelőtt ugyanitt tartotta programadó közgyűlését.

Mink András: KDNP, középre igazodj!

Mink András


A nagy testvér árnyékában

A rendszerváltás évében megalakuló KDNP vezetői hamar felismerték, hogy az MDF már kivívott pozícióit nem tudják elhódítani. Ennek megfelelően a párt nem markáns programokra, hanem nevének vonzerejére és általános erkölcsi értékek (hit, család) megjelenítésére építette mindenféle radikalizmustól mentes választási kampányát.


Mink András: Szent István metamorfózisai

Mink András


Első szemelvényünk még a boldog békeidőkben, mondhatni a boldog ártatlanság korában született. Ekkoriban István még az volt, aki. Első királyunk és egyházi szent. Talán ennek köszönhető az írás üde őszintesége. A szerző még megengedhette magának, hogy a maga nevében írjon.

Marczali Henrik: A magyar nemzet története I. 264. és 306., 310–311. l.


Mink András: A világnak tüköre – a sevillai világkiállítás

Mink András


„A földrajz a tények tudománya. A hajósok az egyedüliek, akik a súlyos hibákat kijavítják.”

A fenti mondat nemcsak azért kívánkozik a tudósítás elejére, mert a rendezvény egyik legszínvonalasabb – tegyük hozzá – legkönnyebben megrendezhető, bár ehhez képest mégsem elég jó kiállításán olvasható, hanem azért is, mert ez az egyetlen gondolat, amely a szabadság, világegység, technika szentháromságának eme kritikátlan önünnepéből, kaotikusan ötlettelen giccskavalkádjából kilóg. Andalúziába persze nagyon is érdemes eljönni, de nem a világkiállításért.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon