Skip to main content

Mink András

Mink András: Kis magyar abortusztörténet

Mink András


Morál vagy politika

A XX. század második felét megelőzően a művi abortusz szerte a keresztény világban tilalmas és büntetendő cselekedetnek számított – elvileg. A keresztény erkölcs és az egyház, mindig is elítélte az effajta gyakorlatot, az állami szabályozás és különösen a „bűnüldözés” szigorúsága azonban koronként változott.


Mink András: Nyeregben az MDF?

Mink András
MDF országos gyűlés


A hét végén megtartotta a szokásos karácsony előtti országos gyűlését a legnagyobb kormánypárt. A Műegyetem aulájában szerényen nyíló tulipánok, nyugalmat árasztó, hatalmas zöld kárpitok fogadták a belépőt. A terem fölött lebegő szellemként az egyszerű, ám annál kifejezőbb dekoráció: Csengey Dénes szavai (Európába, de mindahányan), alattuk az EK kék, tizenkét csillagos zászlaja, jelezvén a kormány külpolitikai sikereit, végül legalul a diszkréten megbúvó nemzeti lobogó. A pódiumra vonuló elnökséget vastaps köszöntötte.

Mink András: Zűrzavar és késő bánat?

Mink András
– pesszimista tudósítás –


Alul is forrongásban van az SZDSZ. A szolnokiak többsége – ki többé, ki kevésbé – elégedetlen volt a párt eddigi működésével. Legtöbben a paktum megkötését, a 20 ezer forintos kárpótlás ötletét rótták fel a vezetőségnek – bár a felelősség kérdésében megoszlottak a vélemények – és azt, hogy hagyta magát beleugrasztani haszontalan ideológiai torzsalkodásokba. Ugyanakkor többen hiányolták, hogy az SZDSZ, a taxisblokád esetét leszámítva, nem foglalt határozottan állást a közvéleményt foglalkoztató kérdésekben.

Mink András: Olvasókönyv 1956-ról

Mink András


A TIB és az MTA hétfőn sajtótájékoztatón mutatta be azt az olvasókönyvet, amelyik az 1956-os magyar forradalom történetét foglalja össze, reményeik szerint nemcsak középiskolások számára. A könyv, amelynek szellemi atyja Jenei Károly történelemtanár volt, régi hiányt igyekszik pótolni: az utóbbi bő 30 év hamisításai és torzításai után próbál objektív képet adni 1956 előzményeiről, eseményeiről és utóéletéről.

150 ezres példányszámban a parlamenti pártok egyetértésének eredményeképpen jelentős állami dotációval, rendkívül olcsó áron (17 Ft) kerül forgalomba.


Könczöl Csaba, Mink András: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

(Mink András cikkéhez – Beszélő, szeptember 28.)


Egy „függetlenségére kényesen vigyázó” különvéleménye

Nevem: ld. alant. Egyébiránt: belső munkatársa a Népszabadságnak, külső a Beszélőnek, a Kritikának, az Élet és Irodalomnak stb. etc. Ettől függetlenül, nem vagyok sem A Népszabadság, sem A Kritika, sem A Beszélő stb. etc. A nevem ugyanis (ld.


Mink András: A függetlenség mítosza

Mink András
Mióta „függetlenek” a függetlenek?


„A kultúráltan visszavonuló MSZP és kormánya mellett fényes sikereket arató Ellenzéki Kerekasztal daliás hónapjai után keseredő szájízzel figyelhettük az elnökválasztási népszavazás körüli kampányt, ami azonban csak szerény bevezetője volt annak az indulat-gátszakadásnak, amely az országgyűlési választási kampányt kísérte… az emberek szomjúhozzák” a higgadtságot és tárgyszerűséget…” – olvashattuk Bencsik Gábor tollából, legnagyobb példányszámú napilapunk, a Népszabadság hasábjain, valamikor június közepén.

Néhány héttel később ugyanitt Lázár István a következőket írja: „A po


Mink András: Átváltozások – a megszelídült „To(po)rgyán”

Mink András


A múlt hét szombatján, már megszokottan viharos ülésén új pártelnököt választott a Kisgazdapárt Nagyválasztmánya. Torgyán József ez év január óta folyó kampánya célba ért: tavaly decemberi, átmenetinek bizonyult veresége után a csúcsra jutott – és azonmód megszelídült. Kedden, sajtóértekezleten ismertette jövőbeni elképzeléseit.

Ez a fordulat már régóta a levegőben lógott. Az idei áprilisi nagyválasztmányon a most menesztett vezetőség abban bízott, hogy a frissen elfogadott kárpótlási törvénnyel a hátuk mögött sikerül konszolidálniuk a pártot.


Mink András: „Nagy magyar satyra”

Mink András


A törvénytervezet indoklása az 1827-es alapító törvénycikket idézi, melynek címe: „A haza nyelvének művelésére felállítandó tudományos társaságról, vagy a Magyar Akadémiáról.” Az Akadémia elnöke 1991-es tájékoztatójának címe azonban feledni látszik az alapítók nemes szándékait: „A Magyar Tudományos Akadémia reformtörekvéseiről és az új akadémiai törvény szükséges voltának indokairól.” Bár az is lehet, hogy ez a félresikerült archaizálás az „Indoklás” történeti érvelésének hangulati előkészítését szolgálja.

Csak azért emeltem ki ezt, mert árulkodik a törvény „Indoklásának”


Mink András: Kárpótlási küzdősport

Mink András


A parlament által elfogadott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban Göncz Árpád köztársasági elnök nemrégiben négy kérdést intézett az Alkotmánybírósághoz. E kérdések vizsgálata alapján a testület a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszautalta az Országgyűléshez. A meccs folytatódhat.

Végtelen történet

Egyre népszerűbbé váló új, nemzeti (keresztény?) sportágunk valamikor tavaly ősz táján született.




Mink András: Az MDF a kormány hányódó hajóján

Mink András


Vitathatatlan, hogy egy kormányzó pártnak, különösen, ha egy koalíció részese, több „alkalma” van arra, hogy elképzelései megváltoztatására kényszerüljön, mint egy ellenzéki pártnak. Az azonban mégiscsak árulkodó, hogy a koalíció messze legerősebb pártja, az MDF tagadta meg vagy kényszerült feladni legtöbbször saját, eredeti álláspontját. Ez nemcsak a kormányzás hitelét teszi kétségessé, de nem tesz jót az „erőskezű kormány” széles körben terjesztett mítoszának sem.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon