Skip to main content

Mink András

Ádám Zoltán, Mink András: „Észtország tavaly megelőzött bennünket”

Hamecz Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank kutatási igazgatójával Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Mink András: Köztársaság tér, 1956–2006

Mink András
Gondolatok Eörsi László „Köztársaság tér – 1956” című könyve kapcsán

Ez az írás eredetileg könyvrecenziónak indult. 2006. október 30-án engem ért az a megtiszteltetés, hogy a Beszélő rendszeres és minden bizonnyal legtermékenyebb „56-os” szerzője, Eörsi László Köztársaság tér – 1956 című, az 1956-os Intézet kiadásában frissen megjelent kismonográfiáját bemutassam. Az írás előrehaladtával a szöveg azonban lassanként túlnőtt a hagyományos recenzió keretein, és műfajt váltott.

Mink András: Tisztes ifjúkor

Mink András
25 éves a Beszélő

1981 decemberében, a lengyelországi szükségállapot bevezetésével egy időben jelent meg a szamizdat Beszélő első száma. Ez a történet jól ismert, mindenekelőtt a Beszélő olvasói számára. A lap indítását komoly viták előzték meg arról, vajon lehetséges és érdemes-e a szovjet rendszert újabb agresszióval megszilárdítani látszó lépés után olyan lap indításával kísérletezni, amelyiknek kevés esélye van, hogy elérje a nyilvánosság szélesebb köreit, és amely kockára teszi a hatékonyabb ellenzéki fellépés jövőbeni lehetőségét. Petri György azóta legendássá vált szavai vetettek véget a vitának: „Ez mind lila faszság, meg kell csinálni!”

Ádám Zoltán, Mink András: „A leginkább fenyegető kockázat a szociális kérdés”

Ikvai-Szabó Imrével, Budapest főpolgármester-helyettesével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Ádám Zoltán, Mink András: „Közéleti preferenciánk van”

Somogyi Zoltánnal, a Political Capital vezetőjével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Ádám Zoltán, Mink András: „Többet kell kockáztatni!”

Fodor Gáborral, az SZDSZ ügyvivőjével Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Kende Tamás, Mink András: Proletár – nemzet – köziség

Szemelvények „a baloldal és nemzet” problematikájának eszmetörténetéből

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon