Skip to main content

PoliBlog

Közel-Kelet-Európa, a veszélyközösség

Azért szokták Európát félteni az iszlámtól, mert veszélyezteti Európa keresztény jellegét egyfelől és szekuláris jellegét másfelől. De hogyan fér össze ez a két félelem? A szekuláris állam attól szekuláris, hogy nincsenek vallási preferenciái. Semleges abban a tekintetben, hogy melyik vallás a jobb, hogy jobb-e bármelyik, mint a vallástalanság, hogy létezik-e Isten, vagy sem, egy van belőle vagy több, úgy létezik-e, ahogy az egyik vallási irányzat tanítja, vagy úgy, ahogy a másik... 

A Hit Gyülekezetének Dzsihádja

2 hozzászólás

Mészáros István László, egykori szabaddemokrata politikus, két cikluson keresztül a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke, a Magyar Helsinki Bizottság alapító tagja, a Hetek-ben közölt cikke végén úgy fogalmaz, hogy Itthon pedig – gyermekvállalásra ösztönző, házasság- és családtámogató politika mellett – kiemelt figyelmet kell fordítani önvédelmi képességünk fejlesztésére.

Göncz Árpád

Göncz Árpád, a harmadik magyar köztársaság első elnöke elhunyt.

Alábbiakban közlünk néhányat a Beszélőben megjelent számtalan politikai cikkből, interjúból, '56-os visszemlékezésből.

(Fotó: Szilágyi Lenke)

Göncz Árpád, a harmadik magyar köztársaság első elnöke elhunyt.

Alábbiakban közlünk néhányat a Beszélőben megjelent számtalan politikai cikkből, interjúból, '56-os visszemlékezésből.

(Fotó: Szilágyi Lenke)

 

 

 

Diszkrét rendőrállamot, de rögtön

Nem vagyok én rendőrellenes, sőt, a szocialista Jugoszláviában 13-14 évesen magam is mundért öltöttem. Aki megnyerte a bicikliversenyt, kapott öltözéket, rajtam ugyan térdig lógott a zakó, az orromig a sapka, de megmutatták a fegyvereket, a cellákat, az őrsöt, és még külföldi teherautókat is megállíthattunk ellenőrzés céljából.

1990 után már inkább félek minden rendőrtől, vámostól, ahogy az illik Káká-Európában, a Balkánon, de az egy másik történet. Mégis, az utóbbi idők magyarországi jelenségeit látva elkap a félsz – mi lenne, ha engem érne sérelem, s rendőrhöz kell fordulnom?

Normális?!

2 hozzászólás

A Muzsikás Együttest, az erdélyi és kárpátaljai zsidó népzene hivatott előadóját meghívták a Zsidó Kulturális Fesztiválra. Ők vendégelőadóként benevezték Petrás Máriát, a kiváló csángó népdalénekest és keramikust. A fesztivál szervezői Petrás Mária fellépésétől eltekintettek. Ezután a Muzsikás Együttes sem kívánt a Fesztiválon fellépni, mert szolidaritást vállaltak a „tiszta lelkű csángó asszonnyal”.

Dzsudzsák szelleme és a protestáns etika

Aki magyar, jövő péntekig nagyon kalapálni fog a szíve – akkor lesz az év focimérkőzése. A magyar-román, eldőlhet a haza sorsa, Trianonnak annyi. A jegyeket seperc alatt elkapkodták, az új Fradi-stadionban úgy kétszer többen lesznek ezen az egy meccsen, mint egy NBI-es fordulóban összesen. Itt most nem tisztünk a magyar foci színvonalát értékelni (olyan, hogy magyar foci, gyakorlatilag ugyanis nem létezik), sem nem térünk ki a stadionépítésekre és a politikára.

A Mazsihisz és a „demokraták”

1 hozzászólás

A magyarországi polgári demokrácia fontos reprezentánsaiként számon tartó személyiségek semmibe veszik a polgári demokrácia egyik legfontosabb alapelvét. Az egyház és az állam szétválasztását.

Így is lehetne

Nem vagyok gazdasági szakember, a tőzsdéhez pedig végképpen nem értek, annyit tudok róla, hogy vesz az ember egy (több) részvényt, vár, és amikor fölmegy az ára, akkor eladja. Ha lemegy az ára, akkor vagy eladja, hogy többet ne veszítsen, vagy tartja, hátha majd újra fölmegy az ár. Ez szerintem tök egyszerű.

Példát statuálok

Amikor e sorokat írom, a vajdasági nem ortodox keresztények is a húsvétot ünneplik. Péntekre virradóra a közép-bánáti, a román határ közelében fekvő Magyarittabén ellopták a régió egyedüli Kossuth-szobrát. Bronzból volt, ám a helyiek szerint aligha nacionalista provokációról van szó. Fémtolvajokra gyanakodnak – olyanból mindig akad –, mivel még a délszláv háborús időkben sem esett semmi baja. Ugyan az 1904-ben emelt mellszobrot, Kossuth szívét átlőtte egy szerb katona 1919-ben, ám ezután a református templomban rejtették el.

Nincs igazság

1 hozzászólás

Ha az értékeidet akarod követni, akkor az értékeidnek ellentmondó rendszert kell támogatnod. Aki nem tudja befogadni és elfogadni ezt a paradoxont, örök meghasonlásban él. A közéletünk tele van ilyen meghasonlásban élő emberrel. Enélkül nem is lehet megérteni közéletünk és főleg az ellenzék állapotát és megosztottságát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon