Révész Sándor 2014. január 21.
Alig több, mint két héttel az után, hogy a szilveszteri Magyar Közlönyben eldugott közleményből értesültünk a megszállási emlékmű tervéről, kiderült, hogy az alkotót már rég felkérték, a monumentális művet már jól megtervezték, lezsűrizték s a biztos ízlésű Kerényi Imre irányításával jól el is fogadták. Az eljárás méltó Orbán Viktor Magyarországához, a mű pedig méltó az eljáráshoz.
Az alkotó, Párkányi Raab Péter a megbízható középszer embere. József Attilától Wass Albertig bárkit megszobor, ha van rá kereslet. A mindenre megbízhatóság meglehetősen szokványos jelenség a magyarországi köztéri szobrászat nagy formátumú alakjainak körében is, ezen tehát nem akadunk fönn.
Ádám Zoltán 2014. január 15.
Nincs egy hete, hogy ezeken a hasábokon kifejtettem a véleményem a baloldali ellenzék közös listaállításának veszélyeiről. Azóta megszületett a lista, ami az előzetes várakozásoknál is nehezebb helyzetbe hozza a baloldal jövőjét nem a 2010 előtti múltban látó választót. A lista élén álló Mesterházy Attila MSZP-elnök már négy évvel ezelőtt is pártja listavezetője volt, amikor a szocialisták 19,3%-kal 1990 óta a legrosszabb választási eredményüket érték el. A második helyezett Bajnai Gordon ekkor Magyarország MSZP-SZDSZ támogatású miniszterelnöke volt. A harmadik helyezett Gyurcsány Ferenc volt az, akinek második miniszterelnöki mandátuma alatt (amit 2007-től pártelnöki megbízatás egészített ki) az MSZP támogatottsága – az Ipsos szerint az összes megkérdezett körében – 34-ről 13 százalékra csökkent.
Ádám Zoltán 2014. január 9.
Ez az írás arról szól, hogy miért nem jó ötlet a közös választási listát is magában foglaló, átfogó ellenzéki összefogás, és miért értik félre a politikai helyzetet annak sürgetői. Vagy – rosszabb esetben – miért a saját partikuláris politikai érdekeiket részesítik előnyben a baloldal és a magyar demokrácia érdekeivel szemben, amihez természetesen joguk van, de ami erkölcsileg nem különösebben vonzó magatartás.
Azok, akik a baloldal választási esélyeit egy közös választási lista létrehozásával kívánják javítani, azt állítják, hogy ezt (1) a félautoriter politikai berendezkedéssel való egységes szembefordulás igénye és (2) a kormányzó pártnak kedvező választási szabályok elkerülhetetlenné teszik.
Mink András 2014. január 7.
Solt Ottilia, 1944–1997
Kozák Gyula 2014. január 7.
Születésnap vagy valami más alkalom. Karácsony és Szilveszter között, mondjuk. A Keresztapa üzent egykori koleszos társainak, az ország legfőbb közjogi méltóságainak, EU funkcionáriusainak, néhány magas állást betöltő bizalmasának. Jöjjenek Corleonéba – ahogy egymás között nevezik – szombat este, asszonyostól, ha gondoljátok, csapunk egy kis dáridót, megünnepeljük, hogy 30 éve … vagy 25 éve … Nincsenek sokan, a házelnök, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, persze a közeli cégek tulajdonosai és egy-két EU-képviselő, meg néhány frissebben csatlakozott vazallus.
Ádám Zoltán 2014. január 7.
„Rendszerváltás társadalom nélkül” címmel 2013. december 29-én cikket közölt a Parameter című szlovákiai magyar portál. A szerző, Pogátsa Zoltán, eredetileg a Beszélőnek szánta az írást, aminek megjelenését követően a nyilvánosság különböző fórumain adott hangot azon véleményének, hogy lapunk méltánytalanul járt el vele szemben. Mint a cikket a Beszélőben gondozó szerkesztő, a következőket szeretném ehhez hozzáfűzni.
Ádám Zoltán 2013. december 22.
Az utóbbi napok, hetek, hónapok gazdasági híradásainak jelentős része Hernádi Zsoltról és az általa irányított magyar olajmultiról, a Molról szólt. November végén előbb arról olvashattunk, hogy a Mol nemzetközi választott bírósági eljárást indít a horvát kormány, mivel az szerinte nem teljesítette szerződéses kötelezettségei egy részét, több milliárd kunás veszteséget okozva a Mol és a horvát állam közös tulajdonában álló INÁ-nak. Ezután Hernádi egy brit PR-cég honlapján közölt videó-interjúban fejtette ki, hogy pontot kell tenni a Mol-INA-ügy végére, és ki kell derülnie, hogy a Mol és a horvát állam képes-e társtulajdonosokként irányítani a horvát olajcéget. A Hernádi-saga legutóbbi fordulójában a Mol-elnök egy korábbi Mol-vezető által kezdeményezett pótmagánvádas eljárás keretében, vádlottként jelent meg a Fővárosi Törvényszék előtt, ami azonban – egyelőre legalábbis – nem tűnik veszélyesnek sem a Molra, sem Hernádira nézve. Ahogyan a társaság közleménye hangsúlyozza: „A Legfőbb Ügyészség döntése, mely szerint nem történt bűncselekmény, továbbra is hatályban van.”
Kozák Gyula 2013. december 16.
Most, amikor a Fidesz ámokfutása nyomán sorra alakulnak a „történeti” intézetek, amikor a Nemzeti Számonkérőszék mintájára horrorisztikus költségvetéssel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és a Veritas megmondóközpontot szervezik, amikor alakulgat a Rendszerváltás Kutató Intézet és a Molnár Tamás Kutatóközpont, érdemes visszaemlékezni, hogy már előző regnálásuk idején mit műveltek. A módszer – ma már – ismerős. A „nagy dobásokat” nyilvános előkészítés, bizottsági vita nélkül, egyéni képviselői indítványra hajtják végre, s az országgyűlés (most: kétharmados szavazógép) minden elképesztő előterjesztést elfogad.
Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a rendszerváltozáskor már tíz éves múltra visszatekintő 56-os Intézet az első Orbán-kormány megalakulása után milyen retorzióknak volt kitéve, hogyan próbálták meg minden eszközzel – helyesbítek, akkor még csak a közpénzek megvonásával – az intézet munkáját ellehetetleníteni, az intézetet az önfelszámolásra kényszeríteni.
Zolnay János 2013. december 5.
Horváth Aladár válasza itt olvasható.
A Magyarországi Cigányok Pártja (MCP) a mérleg nyelve kíván lenni. Létrehozói és vezetői úgy vélik, hogyha sikerül mozgósítaniuk a roma szavazók százezreit, akkor eldönthetik a választásokat, illetve azt, hogy ki alakítson kormányt. Ha erőfeszítésük sikeres lesz, akkor tényleg eldönthetik a választásokat – hatalmon tarthatják a Fidesz–KDNP- kormányt. Ugyanis az egyéni körzetekben minden egyes szavazat, amit az MCP egyéni jelöltjeire leadnak, a Fidesz jelöltjének győzelmét és az Orbán-kormány hivatalban maradását segíti.
A jelenlegi többségi elvű, egyfordulós választási rendszerben a képviselők több mint fele az adott választási körzet szavazatainak relatív többségével szerzi majd mandátumát. Akkor lehet a kormánypárti jelölteket megverni, ha a demokratikus – vagy legalább nem náci – pártoknak sikerül összefogniuk; megállapodniuk valamilyen jogállam-helyreállító minimum-programban és valamennyi körzetben egyetlen jelölt támogatásával egyesíteniük szavazóik voksait, még akkor is, ha szakpolitikai elképzeléseik esetleg fényévnyi távolságra esnek egymástól.
Ádám Zoltán 2013. november 11.
Vári Györgynek, nagyrabecsüléssel
Jó hír: több százan vettek részt a minap a budapesti szabadság téri református templom területén felállított Horthy-szobor elleni demonstráción. A résztvevők mellükre Dávid csillagot tűztek, így vállalva szolidaritást a Horthy-rendszer idején üldözött – jogfosztottá tett, gettóba zárt, munkaszolgálatra hurcolt és haláltáborok felé útnak indított – magyarországi zsidósággal, tiltakozva Horthy rehabilitálása és a nemzeti történelmi kánonba emelése ellen.
A tüntetők szimbolikus gesztusa tiszteletre méltó demokratikus állampolgári öntudatról tanúskodik, a Dávid csillagok kitűzése azonban mégsem a legszerencsésebb módja az újjáéledő Horthy-kultusz elutasításának.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét