Skip to main content

Bombák és záptojások

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a zágrábi hadbíróság épülete előtt, hogy tiltakozzon Martin Spegelj horvát hadügyminiszter és hét társa elleni vádemelés miatt. Az eredetileg békésnek szánt tüntetés során az indulatok olyannyira elszabadultak, hogy a tömeg záptojással, kövekkel és vasdarabokkal bombázta a hadbíróság épületét. A szabadlábon védekező Spegelj egyébként nem jelent meg a tárgyaláson, így már a nekifutásnál félbeszakadt Spegeljék pere. A pert nagy érdeklődés kíséri Jugoszlávia-szerte, s természetesen minden politikai erő a maga előítéletei szerint kommentálja a kérdést. A szerbiai közvélemény azt várja, hogy véglegesen lelepleződjenek a horvát vezetőség „usztasoid” tervei, az ország nyugati részében pedig sztálinista kirakatperről beszélnek. A horvát hírügynökség arról tudósít, hogy zágrábi szakemberek alapos vizsgálatnak vetették alá a hadsereg filmvállalata által készített, hírhedt konspiratív dokumentumfilmet, amelyről a magyarországi közvélemény is értesült a Kalasnyikovok kapcsán. Nos, a zágrábi elektroakusztikai intézet kutatóinak véleménye szerint Spegelj filmbeli hangját laboratóriumi körülmények közt hozták létre. Bármiként is legyen, izgalmas fordulatokra számíthatunk, noha az sem teljesen kizárt, hogy Tudjman horvát elnök és a hadsereg vezetői között lényegében már megszületett a kompromisszum. Ezt a kérdést az újságírók Tudjmannak is nekiszegezték, de ő kategorikusan visszautasította a feltételezést. Mindenesetre már a Kalasnyikov-ügy idején különféle spekulációk láttak napvilágot Spegeljjel kapcsolatosan, mivel a horvát hadügyminiszter, a nemzeti jobboldalt képviselő kormánnyal szemben, régebben reformkommunistának számított, s bukása a horvát ellenzéket legalább olyan érzékenyen érintené, mint az uralkodó pártot.

A pravoszláv húsvét nyugodtan telt Horvátország szerbek lakta területén is, a hét elején azonban újabb robbantásos merényleteket követtek el Knin környéki horvát lakosok ingatlanjai ellen. Az ilyen jellegű provokációk az utóbbi hetekben szinte mindennaposakká váltak. A horvát köztársasági belügyi szervek tehetetlenek, a knini szerb rendőrség pedig arra hivatkozik, hogy a horvát belügyminisztérium alakulatainak betörésétől kell óvniuk a lakosságot. Hétfő hajnalban kisebb lövöldözésre került sor a szlavóniai Dálya (magyarok is lakják) közelében a szerbek által felállított egyetlen, út menti barikádon is.

Kedden folytatta munkáját a szerb parlament, s a héten megtárgyalja várhatóan a horvátországi szerbek csatlakozási kérelmét az anyaországhoz. A szocialista többségű parlamentnek nehéz kérdésben kell döntenie. Ha elfogadja a Milosevicsék által eddig minden eszközzel támogatott militáns horvátországi szerb politikusok önállóan hozott, és úgy tűnik, elhamarkodott döntését, akkor elsőként indít támadást Jugoszlávia belső határai ellen, s lényegében megkérdőjelezi a szövetségi rendszer belső legitimitását.

(Vajdaság)








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon