Skip to main content

Sherlock Holmes harmadik sakkrejtelmének megoldása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Világosnak csak egy bástyája hiányzik; sötét táborából két bástya és egy futó. A futót saját alapmezején, f8-on ütötték le. Következésképp a b4-en álló gyalog egy sötét bástyát ütött, a g5-ön álló pedig egy világos bástyát. Sötétnek kellett ütnie előbb, hiszen az ütés előtt egyik sötét bástya se tudott volna kijutni a világos paraszt ütővonalába. Hogyan jutott ki akkor „a táblára” a hiányzó világos bástya, hogy leüthesse a sötét gyalog előbb, mint a b4-en álló gyalog ütése lezajlott? Az egyedüli lehetséges megoldás: a h1-en álló bástya – a világos vezérbástya! A dolgok a következőképp zajlottak: előbb a királybástya „ment ki”, ezt ütötte a sötét gyalog, kiengedvén a sötét bástyát, melyet aztán a világos gyalog ütött. Akkor a világos vezérbástya a1-ről átmanőverezett h1-re. Tehát az itt, h1-en álló bástya az a1 bástya! Miből is következik: hogy világos nem sáncolhat.

Csinos probléma – jegyezte meg Arthur Palmerston. – Vajon ha a világos futót elvesszük c1-ről, módosítaná ez a tényállást? Más lenne akkor a válasz?

 Nézzük csak – felelte Holmes. – Palmerston, igen talpraesett kérdés! Nem, a végeredményen ez sem változtatna. Csak a bizonyítás lenne valamelyest más. Ebben az esetben a h1-en álló bástya lehetne ugyan a királybástya, az eredeti, ám a vezérbástyának át kellett volna haladnia a király mezején, meg a királybástyáén is, következésképp világos ezért nem sáncolhatna; mert királya és bástyája is lépett volna már, hiába áll jelenleg „eredeti” helyén.

(Világos: Ke1, Vd1, Bh1, Fc1, Fc4, Hd5, Hf3, gyb2, b4, c3, d2, e3, f2, g2, h4;
sötét: Ke8, Vd7, Fg4, Hb8, Hf6, gya7, b6, c7, d6, e7, f7, g7, g5)

(Fordította: Tandori Dezső)











Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon