Skip to main content

Verdi: Traviata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Operabemutató Miskolcon
Opera


„Utolsó lendületet vesz a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Keményen végigdolgoztuk az 1993–94-es évadot. Eddig tizenkét eredeti bemutatót tartottunk, és most jön az utolsó nekifutás” – nyilatkozta a színház igazgató-főrendezője, Hegyi Árpád Jutocsa. Május 6-án a Játékszínben Aldo Nicolaj Hárman a padon című keserű-fanyar színművének főpróbáját, este pedig a Nagyszínházban Verdi Traviatájának bemutató előadását tekinthette meg az érdektelennek egyáltalán nem nevezhető miskolci közönség. A balkáni jelzővel oly sokszor meghintett országrész (volt) ipari fellegvárának polgárai ünnepeltek.

Traviata bemutatójára az alkalomnak megfelelően hömpölygött a nézősereg. Miskolcon immár hagyománya van az opera-előadásoknak, s a közönség érezhetően hálás ezért. 1853-ban Velencében, az ifj. Alexander Dumas Kaméliás hölgy című drámája nyomán F. M. Piave szövegkönyvével előadott mű a romantikus opera történetében az első volt, amely saját korából merítette cselekményét, s ennek megfelelően kosztümök helyett az ötvenes évek divatját és mindennapjait jelenítette meg a színpadon. A kurtizán hősnő tragikus története viharos felháborodást váltott ki, s a darab törvényszerűen megbukott. Giuseppe Verdi zenéje s a könnyfakasztó szerelmi történet azonban túlélte a kezdeti álszégyenkezést. Ma már a mű népszerűsége folytán valóságos kihívás műsorra tűzni.

Verdi Trubadúrját a ’91–92-es évadban mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház nagy sikerrel, s most ugyanez a társulat adja elő a Traviatát itt. Violetta szerepében Nádor Magda, Alfréd és Georges Germond szerepében pedig Laczó András és Egri László sziporkázó együttesének tapsolhatott a közönség. Nem kis érdeme a rendezőnek, Majoros Istvánnak, a színészeknek, a színház ének-, zene- és balettkarának, hogy profi előadás született a meghívott művészek s a helyi társulat harmonikus, közös játékából. Azt hiszem sikerült az oly igen énekhang- és zenecentrikus konzervoperából egy mindenki számára érthető, a történéseket, a drámaiságot is elevenen megjelenítő színházat varázsolni a színpadra.

Az operák díszlete külön világ. A festett díszletek aranykorából (Picasso, Braque, Chagall, Léger,  Matisse, Miro…) nőtte ki magát idővel a dinamikus „színpadépítészet”. A miskolci Traviata díszlet- és jelmeztervezője, Juhász Katalin finom, könnyed anyagok és színek művészi összehangolásával teremtett hiteles környezetet mind a pezsgő párizsi szalonok, mind az elszegényedett, haláltusáját vívó Violetta szűk szobája számára.

(Előadások: június 2., 3., 4., 19 h, Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház)










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon