Skip to main content

Beszélő hetilap, 22. szám, Évfolyam 6, Szám 23

(Vörös Zsuzsanna): Bizony, vesztettünk!

Balla Zsófia: „Hogyha el kell veszni, nosza mi vesszünk el, ne a haza! Előre!”

Zádori Zsolt: Hogyan kell nemet mondani?

Solt Ottilia: Játszd újra, Magyarország!

(gábor–zolnay) - (révész) - (zádori): Második menet

Arató András: A párt és az ország

Krokovay Zsolt: Magyarország és az ellenzék

Neményi László: Charta, demokrácia, pártpolitika

Révész Sándor: …a Fidesz üléspontjáról

H. L. [Holka László] - K. I. [Kiss Ilona] - T. P. [Tálas Péter]: Exportálható-e a jószomszédság? / Gracsov Nyugaton – Szolzsenyicin otthon / Szexuális mókuskerék

K. J. [Krausz Jenő]: Kell-e félni az oroszoktól?

Bódis Gábor - Gyurovszky S. László: Foglalkozása: magyar?

Fischer György: Pártok és táborok

Ki, miért és mire szavazott?

: Talált tárgy

Cs. Kádár Péter: Az asztalostól az antennáig

Petri György: „Ilyen becsvággyal ilyen kopár terepen mihez lehet kezdeni?”

Kornis Mihállyal beszélget Petri György

Bán Zoltán András: A megtalált hang

Tar Sándor: A mi utcánk

7. Béres szomszéd

Szilágyi Andor: V, mint választásikismese

Bán Zoltán András: Kortárs, 1994/5.

Merész Katalin: Verdi: Traviata

Operabemutató Miskolcon

(Harmat): Bellini: A puritánok

Operabemutató Bécsben

–s–y [Havas Fanny]: Rosencrantz és Guildenstern halott

Beszélgetés Máté Gáborral

Sándor L. István: Ami vitatható

XIII. Országos Színházi Találkozó, Zalaegerszeg

[Kisbali László]: Amikor már nem kellett tőle félni, a nép vágyódni kezdett utána

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon