Látva az ÉT „egyre kiszámíthatatlanabb, esetlegesebb, súlytalanabb” működését, továbbra is egy húron pendülnek a szeptember közepi megállapodást aláíró hatok, a Liga, a munkástanácsok, az MSZOSZ, az autonóm szakszervezetek, a SZÉF és az ÉSZT (utóbbi két rövidítés a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés nevet tömöríti).

A magántaxisok 1981-ben léptek színre. Akkoriban elegendő volt egy hat évnél fiatalabb saját tulajdonú autó és egy kisipari engedély az induláshoz. Az 1989 januárjában hatályba lépett rendelet még kevesebb adminisztratív korlátozást tartalmaz, engedély sem kell a taxizás megkezdéséhez, elég a bejelentés, és a kötelező képesítés is merő formalitássá vált.

100% kellene

A Folyamszabályozási és Kavicskotró Rt.-nél már hónapokkal ezelőtt elhangzottak béremelési ígéretek, de a szép szavakat nem követték a tettek. Ezt legutóbb a csődeljárás bejelentésével indokolta a cég vezetése, ám a csődöt mind a mai napig nem hirdették ki. A vezérigazgató a jelek szerint jól lavírozik, eredményesen kezeli a cég adósságait, de a bérek tekintetében hajthatatlan. Ezért a Ligához tartozó Foka Szakszervezet szeptember 30-ra hajósmunkásgyűlést hívott össze.

Mennyi a sok?

A bajai önkormányzat mint tulajdonos pályázatot írt ki a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. nevű céggé átalakított Városgazdálkodási Vállalat igazgatói posztjára. Július elsején az új igazgató el is foglalta székét a szolgáltató kft. élén. Megválasztása után közölte, hogy sokallja a dolgozók fizetését, a havi bruttó 16 000-et, műszakpótlékkal és ügyeleti díjjal együtt 21 000 forintot. Továbbá tervbe vette a kft. belső átszervezését. Ez hideg zuhanyként érte a Hőszolgáltató dolgozóit.

A hatok szeptember 10-i megállapodása (Beszélő, 38. szám) átfogó kompromisszumot jelent, azt, hogy az MSZOSZ is, a Liga és a Munkástanácsok is engedményeket tettek. Utóbbiak abból az eddigi politikájukon végigvonuló eszméből adtak alább, hogy nem szabad előre „bebetonozni” a nagy riválist a SZOT örökségébe, merthogy a szakszervezetek, bármelyikről legyen is szó, csakis a megmérettetés által nyerhetnek tulajdonosi és országos érdek-képviselői jogokat.

A zárónyilatkozat

A szeminárium zárónapján elfogadott dokumentum szerint: „Közép- és Kelet-Európa szabad szakszervezeteinek képviselői egyetértettek abban, hogy a világ e térségében a munkanélküliség gyors növekedése jelenti a legfőbb veszélyt a munkavállalóknak… a kommunista rendszerek utáni átalakulás szakaszában fellépő munkanélküliségnek vannak általános, minden országban felismerhető okai. Ezek az átmenet általános sajátosságaiból adódnak.

Adminisztratív baki

A Legfelsőbb Bíróság Társadalmi Szervezeteket Nyilvántartó Osztálya 1252 bejegyzett szakszervezetről tudott szeptemberben. Ebbe beletartozik hetven MSZOSZ-es és háromszáznegyven Liga-egység, de akadnak közöttük olyan ágazati szövetségek is, amelyeknek tagszervezetei nincsenek benne a bírósági nyilvántartásban.

Reményteljes kezdet

1990-ben a Csepel Művek Tröszt három utód-részvénytársasága közül az egyik, a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. vezetése tárgyalásokat kezdett több nyugati céggel, hogy vegyes vállalatot hozzanak létre. A jelentkező cégek közül a német F und K Gmbh.-nak sikerült megnyernie a bizalmat, és 61 százalékos részesedéssel vegyesvállalatot alakított magyar bankokkal. Az 1991. március 1-jén létrejött Csepel F und K Szerszámgépgyártó Rt.

Rendeletlenül

Nem teremtett rendet a július 1-jén hatályba lépett közalkalmazotti törvény az oktatásügyben. Továbbra sem tisztázott, mely feladatokat garantál a központi költségvetés, melyeket az önkormányzat. Mind a két fél egymásra mutogat, hiszen a törvény csak annyit mond, hogy a bért és a juttatásokat „a munkáltatónak ki kell fizetni”, de nincsenek meg ehhez a garanciák. Az önkormányzati törvényben benne foglaltatik, hogy kötelező feladatokat csak törvény szabályozhat (ez rendben is lenne), de az is, hogy ennek forrásairól is gondoskodni kell.

Miért ez az engedékenység?

Az MSZOSZ másfél évvel ezelőtt még a Liga 30 000 tagját ismerte el, és a volt SZOT-vagyont akkori árakon felértékelve számolta ki a fejkvótát. Készpénzben vagy ingatlanban 1500 forintot lett volna hajlandó fizetni tagonként. Mivel ezt a Liga komolytalan ajánlatnak minősítette, folytatódott az állóháború. De a XXVIII-as és XLVII-es törvény gyakorlatilag megbénította az MSZOSZ-t, mert a vagyonnal kapcsolatos döntéseit nem tudta érvényesíteni. A VIKSZ igazgatótanácsának egyhangú döntése kellett például egy ingatlan elidegenítéséhez.